A műanyag kétségtelenül az egyik legnagyobb probléma a környezetszennyezés szempontjából. A műanyaggyártás az 1950-es évek óta jelentősen megnövekedett, és mivel biológiailag nem lebomló anyagról van szó, a szemét felhalmozódása komoly problémát jelent.
» Ez a 3 csillagjegy rendelkezik a legnehezebb karmával a szerelemben
» „Kardiológus vagyok – Ez az a 8 étel, amit sose ennék meg”
» A pszichoszomatikus tünetek jelentése: ezt jelentik a lelki bajok testi megnyilvánulásai
» Olyan túlsúlyos volt, hogy 4 éve nem szállt ki az ágyból: „Szándékosan tettem, mert meg akartam hízni…”
Nigériában azonban fantasztikus módját találták a műanyag újrahasznosításának, ami egy jobb jövő reményét ígéri. A nigériai építkezési vállalatok műanyag palackok felhasználásával olyan otthonokat építenek, amelyek a földrengésekkel, sőt, még a golyókkal szemben is rendkívül ellenállóak. A „palacktéglának” nevezett technológia egyre népszerűbb lesz az afrikai országban.
Az első ház, amelyet újrahasznosított műanyag palackokból építettek, Yelwa faluban áll, és azóta igazi turisztikai látványosság lett belőle, amit kormányzati tisztviselők is meglátogattak. A környezetbarát otthont kizárólag műanyagpalackok, homok és sár felhasználásával építették fel.
Először betonalapot emelnek, majd a palackokat homokkal töltik meg, és az aljukkal kifelé helyezik el azokat a falban, ami egyedi megjelenést kölcsönöz az így épült házaknak. Szó szerint téglaként használják fel ezeket az elemeket, és sárral tapasztják össze azokat.
Míg a legtöbb ház általában kocka alakú, Nigériában gyakori a körkörös építkezés, ezért a „palacktégla” módszerrel épült házak is kör alakúak, így tökéletesen beleillenek a környezetbe. Ezek az otthonok nemcsak környezetbarátok, de praktikusak és mutatósak is.
Az így épült otthonok általában hálószobával, nappalival, fürdőszobával, WC-vel és konyhával is rendelkeznek, és egy épülethez legalább 7800 műanyag palackra van szükség. Az építkezési vállalatok eddig 25 házat építettek fel, de arra számítanak, hogy a módszer gyorsan népszerűvé válik.
Az innovatív módszer már más országokban is felkeltette az érdeklődést, és egy görög üzletember és környezetvédő nagy összegű adományt ajánlott fel a projekthez. Bár a „palacktégla” technológia Nigériában vált népszerűvé, Indiában, Dél-Amerikában és Közép-Amerikában már közel egy évtizede próbálkoznak ezzel a módszerrel. Ez egy költséghatékony és környezetbarát megoldás a hagyományos téglaházakhoz képest, így sokak számára elérhető.
Yahaya Ahmed, a nigériai Megújuló Energiák Fejlesztési Szövetségének munkatársa szerint a műanyag palackos házak 67%-kal kevesebbe kerülnek, mint egy betonból és téglából épített otthon, ráadásul körülbelül hússzor szilárdabbak is, mint egy téglaépület. Ahmed elmondása szerint a cég már egy háromemeletes ház építését is megtervezte.
Az otthonok jól alkalmazkodnak a forró nigériai éghajlathoz is. A homok kizárja a kinti meleget, és hűvösen tartja az épületet. A fejlődő országokban, például Nigériában a műanyagszennyezés komoly probléma az újrahasznosító központok és a hulladékgazdálkodás hiánya miatt. De az építkezési vállalatok abban reménykednek, hogy a „palacktégla” megoldást kínálhat erre, és így csökkenthetik a környezetszennyezést.
A Zenith International piackutató cég adatai szerint a palackozott víz az összes vízeladás 20-25%-át teszi ki, ami nagyjából 500 millió liter víz évente, ez pedig egyben rengeteg szemetet is jelent. Az ehhez hasonló projektek miatt azonban egyre nagyobb a kereslet a használt palackokra.
Bár a legtöbben lelkesen fogadják ezt a technológiát, néhányan azzal érvelnek, hogy hosszú távon még nagyobb problémát okozhat. Mivel a homok hatalmas részét képezi az építkezésnek, a megnövekedett kereslet hiányt okozhat, és megemelheti az alapanyag árát, eltörölve a költséghatékonyság előnyét.
Sokan mégis reménykednek benne, hogy a technológia megfizethető építményeket hozhat létre, és elősegítheti a fejlődést. A Megújuló Energiák Fejlesztési Egyesület most egy iskola építését tervezi, hogy segítse a régió lakosságának oktatását és több munkalehetőséget teremtsen.
