Kovács Károly még emlékszik arra, amikor egy hektárról 17 tonna kukoricát takarítottak be. A hajdúszoboszlói gazda ma elszáradt növények között áll, és már azt mérlegeli, érdemes-e egyáltalán tovább termesztenie azt a növényt, amelyből Magyarország hosszú időn át exportált.
„Alig akartam elhinni, amikor 2010 körül 17 tonnát arattunk hektáronként. Akkor még ezer milliméter csapadékunk volt, most pedig szinte semmi” – idézte fel Kovács Károly a Reutersnek.
A gazda története nem egyetlen rosszul sikerült esztendőről szól. Közép- és Kelet-Európában a korábban időszakos aszály visszatérő fenyegetéssé vált. Magyarországon és Romániában egyszerre csökkent a kukorica vetésterülete és a hektáronként betakarítható mennyiség.
Magyarország exportőrből importőr lehet
Az Európai Bizottság 2026. augusztus végi előrejelzése szerint az uniós kukoricatermés 50,1 millió tonna körül alakulhat. Ez csaknem húszéves mélypont, és megközelítőleg ötödével kevesebb az előző három év átlagánál.
Magyarország idei termését 2,5 millió tonnára becsülik, ami a 2018–2019-es mennyiség kevesebb mint harmada. Az ország, amely korábban rendszeresen külföldön értékesítette a termés egy részét, 2026-ban behozatalra szorulhat.
Romániában közel nyolcmillió tonnás terméssel számolnak. Ez jobb lehet néhány rendkívül aszályos év eredményénél, mégis kevesebb mint a fele a 2018–2019 körüli szintnek. A román kukoricaexport is érezhetően visszaesett.
Másodállást vállalnak a gazdák
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint egyes gazdálkodók teljesen felhagytak a termesztéssel, mások másodállást vállaltak, mert a családi gazdaság már nem biztosít elegendő jövedelmet.
„Paradigmaváltásra van szükség” – mondta, és arra figyelmeztetett, hogy az ország a félsivatagos éghajlat felé tart.
Az elmúlt évtizedben a júniusi és júliusi maximum-hőmérsékletek Magyarországon 3,1 Celsius-fokkal haladták meg az 1961–1990 közötti átlagot. Romániában háromfokos eltérést mértek. Az OECD adatai szerint 2024-ben a magyar mezőgazdasági területek talajnedvessége tíz százalékkal maradt el az 1981–2010-es viszonyítási időszak átlagától.
A locsolás sem mindenhol jelent megoldást
Az öntözés fejlesztése kézenfekvő válasznak tűnhet, de csak ott működik, ahol rendelkezésre áll elegendő víz. Az alacsony folyóvízszint és a tartós talajszárazság miatt a gazdák egy része őszi vetésű növényekkel, napraforgóval vagy szárazságtűrőbb fajtákkal próbálkozik.
Kovács Károly sem akar feltétlenül mindent egyetlen növényre feltenni. Ha folytatódik a jelenlegi éghajlati tendencia, feladhatja a kukoricatermesztést. Az egyik lehetséges új irány számára a száraztészta-készítés, amelyhez saját tyúkjainak tojását használná fel.
