Ferenc pápa még halála előtt, húsvét hétfőn, történelmi jelentőségű döntést hozott: két ponton is módosította a római pápák hagyományos temetési szertartását.
A katolikus egyház feje 88 éves korában, április 21-én hunyt el, több mint egy évtizednyi pápai szolgálat után. Még életében rendelkezett a saját temetésével kapcsolatos kívánságairól, amelyekkel jelentős változást hozott a Vatikán ősi hagyományaiban.
Ferenc pápa halála előtt módosította az „Ordo Exsequiarum Romani Pontificis” című dokumentumot (magyarul: A római pápák temetési szertartásai), hogy egyszerűsítse a pápa halálát követő szertartások menetét. Bár a hagyományoknak megfelelően testét néhány napig ravatalon helyezték el a hívők tisztelete előtt, és pápai gyűrűjét megsemmisítették, két fontos pontban szakított a több évszázados szokásokkal.
Az egyik ilyen változtatás a koporsóra vonatkozott.
Egyszerű fa koporsót kért
Ferenc pápa kérésére halála után egy egyszerű, cinkkel bélelt fa koporsóba helyezték földi maradványait. Ez a döntés jelentős eltérést jelent a korábbi pápák gyakorlatától, akik hagyományosan három különböző koporsóba kerültek: egy ciprusfából, egy ólomból, majd egy tölgyfából készült koporsóba.
Ezek az anyagok mély szimbolikát hordoztak: a ciprusfa az alázatot és a halandóságot, az ólom a test megőrzését és a hamisítás megakadályozását, míg a tölgyfa az erőt és a méltóságot jelképezte.
Ferenc pápa döntése azonban tükrözi azt az egyszerűséget és szerénységet, amely egész pápaságát jellemezte.
Eltérő temetkezési hely
A másik jelentős változás a végső nyughelyével kapcsolatos. A szokásos eljárás szerint a pápákat a Vatikáni Szent Péter-bazilika altemplomában helyezik örök nyugalomra. Ferenc pápa azonban úgy rendelkezett, hogy a jövőben – a pápa kívánságára – lehetőség legyen a Vatikánon kívüli temetésre is.
Saját kérésére a Szent Mária Maggiore pápai bazilika földalatti sírjában temették el Rómában. Ezzel ő lett az első pápa több mint egy évszázad óta, akit nem a Szent Péter-bazilikában helyeztek örök nyugalomra. Az utolsó pápa, akit a Vatikánon kívül temettek el, XIII. Leó volt 1903-ban.
Ferenc pápa végrendelete
Ferenc pápa végrendelete és temetésével kapcsolatos rendelkezései a halála után kerültek nyilvánosságra. A dokumentumban így fogalmazott:
„Életemet, papi és püspöki szolgálatomat mindig a mi Urunk Anyjának, a Legszentebb Máriának bíztam. Ezért kérem, hogy földi maradványaim a feltámadás napjáig a Szent Mária Maggiore pápai bazilikában nyugodjanak.
Kívánom, hogy utolsó földi utam pontosan ebben az ősi Mária-kegyhelyen érjen véget, ahová minden apostoli utazásom elején és végén imádkozni járok…
Kérem, hogy síromat a mellékhajóban, a Pauline-kápolna és a Sforza-kápolna között, a mellékelt terv szerint készítsék elő.
A sír legyen a földben, egyszerű, különösebb díszítés nélkül, csak a következő felirattal: Franciscus.”
Ferenc pápa végakarata hűen tükrözi életének vezérlőelveit: az egyszerűséget, a mély hitet és az alázatot.
