Meghalt Ferenc pápa, a római katolikus egyház első latin-amerikai származású vezetője – jelentette be hétfőn a Vatikán egy videós közleményben, amelyet világszerte közöltek a legnagyobb hírügynökségek.
„Kedves testvéreim és nővéreim, mély szomorúsággal kell bejelentenem Ferenc pápa halálát” – mondta Kevin Farrell bíboros a Vatikán televíziós csatornáján. „Ma reggel 7 óra 35 perckor Ferenc római püspök visszatért az atyai házba.”
A 88 éves pápa 12 éven át vezette az egyházat. Pápasága alatt számos betegség gyötörte, de utolsó nyilvános szereplésén – vasárnap – még több tízezer hívőnek adott áldást a vatikáni Szent Péter téren. Halálával lezárult egy korszak, amelyet reformokkal, megosztó döntésekkel és az egyház megújításáért folytatott küzdelemmel jellemeztek.
A világ első latin-amerikai pápája
Jorge Mario Bergogliót 2013. március 13-án választották pápává. A hír meglepte az egyházi világot, hiszen sokan kívülállónak tartották az argentin klerikust, aki mindig is a szegények melletti kiállásáról volt ismert – emlékeztetett a Reuters. Már az első pillanattól kezdve az egyszerűség és a szerénység jellemezte, és elutasította a díszes pápai lakosztályokat. „Lelki egészségem” érdekében inkább közösségi környezetben szeretne élni – mondta egykor döntéséről.
Ferenc egy olyan egyházat örökölt meg, amelyet súlyos botrányok – főként a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések – és belső hatalmi harcok sújtottak. Pápává választásakor világos feladatot kapott: rendet tenni és visszaállítani a bizalmat.
Megosztó, mégis történelmi pápaság
Ferenc pápa uralkodása során mind a konzervatív, mind a progresszív tábor bírálataival szembesült. Az előbbiek szerint lerombolta az egyház hagyományait, míg az utóbbiak úgy vélték, nem ment elég messzire a reformokban. Mindezek ellenére Ferenc pápa globális szinten is meghatározó személyiséggé vált. Külföldi útjai során hatalmas tömegek várták, és fáradhatatlanul szorgalmazta a vallásközi párbeszédet, a békét, valamint a társadalom peremére szorultak – különösen a migránsok – védelmét.
Uralkodása egy különleges időszakban zajlott: a modern korban példátlan módon két fehér ruhás férfi is élt a Vatikánban, miután elődje, XVI. Benedek 2013-ban váratlanul lemondott. A konzervatív körök bálványának számító Benedek 2022 decemberében hunyt el, így Ferenc maradt egyedül a katolikus világ színpadán.
Ferenc pápa uralkodása alatt a bíborosválasztók mintegy 80 százalékát ő nevezte ki – ők 2025 februárjától jogosultak új pápát választani. Ez a tény előrevetíti annak lehetőségét, hogy utódja folytathatja a Ferenc által elindított reformokat – még akkor is, ha ez a tradicionalista körök ellenállásába ütközik.
A modern egyház arca
Ferenc pápa Argentínában született, és ő volt az első pápa, aki az amerikai kontinensről származott. 76 évesen került az egyház élére, és rendkívül gyorsan elkezdte a változások bevezetését. 12 év alatt átalakította a vatikáni bürokráciát, négy jelentős tanítói dokumentumot írt, 47 külföldi utazáson vett részt, több mint 65 országban járt, és több mint 900 szentet kanonizált.
Nevéhez fűződik, hogy először engedélyezte a papok számára az azonos nemű párok eseti áldását, valamint történelmi jelentőségű döntése volt az is, hogy nőket nevezett ki magas rangú vatikáni tisztségekbe. Öt nagy szinódust is szervezett, amelyeken a világ püspökei megvitathatták többek között a nők felszentelésének és a szexualitással kapcsolatos egyházi tanítások megváltoztatásának lehetőségét.
David Gibson amerikai valláskutató így nyilatkozott róla: „Ferenc újraszabályozta az elvárásokat azzal kapcsolatban, hogy milyennek kell lennie egy pápának: egy pásztor, aki mindenkit befogad, és nem ítél el senkit, aki jóhiszemű.”
A Fordham Egyetem Vallás és Kultúra Központjának igazgatója szerint Ferenc „sok katolikus számára a nélkülözhetetlen pápává vált”.
Noha Ferenc pápa programja világszerte elismerést aratott, sokan bírálták is. Egyesek azzal vádolták, hogy felhígítja az egyház tanításait az azonos neműek házassága, a válás vagy a környezetvédelem kérdéseiben. Mások, köztük magas rangú bíborosok is, úgy érezték, hogy túlzottan politikai témák – például a klímaváltozás – felé fordította az egyház figyelmét.
A szexuális visszaélések túlélői szerint több intézkedésre lett volna szükség a gyermekek védelme érdekében. Bár Ferenc létrehozta az első pápai bizottságot e célból, számos túlélőcsoport megkérdőjelezte a testület hatékonyságát, és zéró tolerancia bevezetését sürgette.
