Az intenzív osztályon fekvő, gépi lélegeztetésre szoruló betegek gyakran egyszerre küzdenek erős fájdalommal, szorongással és a szervezetük fokozott fiziológiai terhelésével. Egy friss klinikai kutatás most azt vizsgálta, vajon a Reiki képes-e enyhíteni ezeket a terheket egy rendkívül sérülékeny állapotban lévő betegcsoportnál.
A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék, milyen hatással van a Reiki a fájdalomérzetre, a szorongásra, valamint a hemodinamikai paraméterekre – vagyis a vérnyomásra, pulzusra és légzésre – olyan pácienseknél, akik mechanikus lélegeztetésben részesültek egy felnőtt intenzív osztályon.
A kutatók egy egyszeresen vak, randomizált, kontrollált kísérleti modellt alkalmaztak. A vizsgálatban összesen 60 beteg vett részt, akiket két csoportra osztottak. Harmincan valódi Reiki-kezelést kaptak, míg a másik harminc fő egy úgynevezett ál-Reiki kezelésben részesült, amelyet olyan személy végzett, aki nem rendelkezett Reiki-képesítéssel, és nem alkalmazott tudatos energiaközvetítést.
Mindkét kezelés 30 percen át tartott. A kutatók ezután több szempont alapján értékelték a résztvevők állapotát.
Az elsődleges mérési pont a fájdalom változása volt, amelyet a Critical Care Pain Observation Tool (CPOT) segítségével vizsgáltak. Emellett figyelték a szorongás mértékét is a Face Anxiety Scale (FAS) alapján, valamint rögzítették a szisztolés és diasztolés vérnyomást, a pulzusszámot és a légzésszámot.
Az eredmények több ponton is figyelemre méltó különbségeket mutattak.
A Reiki-kezelésben részesülő betegek esetében jelentős csökkenést mértek a fájdalomszintben. A statisztikai elemzés szerint ez a javulás szignifikáns volt (p = 0,002), vagyis nem tekinthető véletlenszerűnek.
Hasonló tendencia jelent meg a szorongás területén is. A Reiki-csoportban a szorongásszint számottevően alacsonyabb lett az álkezelésben részesülőkhöz képest (p = 0,006), ami arra utal, hogy a módszer nemcsak a testi, hanem a lelki feszültséget is képes mérsékelni.
A fiziológiai mutatók közül különösen a diasztolés vérnyomás és a pulzusszám reagált érzékelhetően. A diasztolés értékek csökkenése szignifikáns volt (p = 0,019), míg a pulzusszám esetében még erőteljesebb változást regisztráltak (p = 0,001).
A szisztolés vérnyomásnál ugyan csak határérték közeli javulás mutatkozott (p = 0,052), a légzésszám pedig ugyan csoportszinten eltérést mutatott (p = 0,047), de az időbeli változás és a csoporthatás együtt már nem bizonyult egyértelműnek.
A kutatás összegzése alapján a Reiki kedvező hatást gyakorolhat az intenzív osztályos betegek fájdalmára, szorongására és bizonyos létfontosságú élettani paramétereire. Különösen a szívritmus és a diasztolés vérnyomás területén mutatkozott markáns javulás, ami arra utal, hogy a módszer a hagyományos intenzív terápiás ellátás kiegészítő elemeként is figyelmet érdemelhet.
