Százhatvan rövid mondat, egy szemmozgást követő kamera, 64 csatornás EEG és a bőr elektromos vezetőképességének mérése: a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói ezekből a jelekből próbálják jobban megérteni, miként reagál a test és az agy az érzelmileg terhelt, önmagunkra vonatkozó kijelentésekre depresszió és öngyilkossági gondolatok esetén.
A PRECOG nevű kutatási program célja nem egy olyan gép létrehozása, amely egyetlen mérésből biztos diagnózist mond. A kutatók olyan kiegészítő, objektívebb jelzőket keresnek, amelyek a kérdőívek és a klinikai beszélgetések mellett segíthetik a szakemberek munkáját. Ez különösen fontos lehet ott, ahol valaki nehezen beszél az érzéseiről, szégyelli a tüneteit, vagy maga sem tudja pontosan megfogalmazni, mi történik benne.
Ugyanazokat a mondatokat olvasták, miközben a test reakcióit mérték
A 2023 júniusában indult, DARPA-támogatású PRECOG több kapcsolódó vizsgálatból áll. A résztvevők 160, eltérő érzelmi töltetű, önmagukra vonatkozó mondatot olvastak. Ilyen kijelentés lehetett például az, hogy valaki gyakran érzi magát szomorúnak. Minden mondat után jelezték, egyetértenek-e vele.
Miközben a résztvevők válaszoltak, a kutatók az agyi aktivitásukat, a szemmozgásukat és a bőr vezetőképességét figyelték. Az utóbbi az elektrodermális aktivitás, vagyis az érzelmi izgalommal összefüggő, sokszor alig érzékelhető verejtékezési változás mérését jelenti. A mesterséges intelligenciát nem a válaszok helyett használták, hanem azért, hogy a nagy mennyiségű jelben ismétlődő mintázatokat keressenek.
Az agy néhány száz milliszekundum alatt másképp reagálhat
Az EEG-vizsgálatokban a kutatók egészséges, depresszióval élő, illetve öngyilkossági gondolatokról beszámoló csoportok idegi válaszait hasonlították össze. Az egyik, 137 résztvevőt vizsgáló tanulmány szerint a legmegbízhatóbb csoportkülönbségek a szavak megjelenése után 300–600 milliszekundummal rajzolódtak ki. Ez az időablak az érzelmi és jelentésbeli feldolgozáshoz kapcsolódik.
Más elemzések az N400 és N170 néven ismert agyi válaszkomponenseket vizsgálták. A kutatók a depressziós résztvevőknél eltérő reakciókat találtak a negatív tartalmak feldolgozásakor, egy másik jel pedig összefüggést mutatott az öngyilkossági gondolatok súlyosságával. Ezek kutatási eredmények, nem olyan egyedi „agylenyomatok”, amelyek alapján egy ember állapota önmagukban megállapítható volna.
A tekintetet nehezebb tudatosan irányítani, mint egy kérdőív válaszait
A szemmozgást elemző tanulmány 126 fiatal felnőtt adataival dolgozott. Infravörös szemkövető rendszer rögzítette, merre és hogyan mozdul a tekintet, miközben a résztvevők az érzelmi mondatokat olvasták. A mélytanulási modell talált olyan mintázatokat, amelyek segítettek elkülöníteni a vizsgált csoportokat.
Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a tekintet viselkedése nagyrészt automatikus, ezért kevésbé alakítható tudatosan, mint egy kimondott válasz. A kutatás mégsem állapított meg egyetlen, laikus szemmel felismerhető „depressziós szemmozgást”. A modell statisztikai mintázatokkal dolgozott, és az eredmény nem alkalmas arra, hogy bárki egy kamera vagy telefon segítségével saját magát diagnosztizálja.
A negatív szavakra adott testi reakció különösen informatívnak tűnt
A bőr elektromos vezetőképességének vizsgálatakor a negatív szavakra adott reakciók hordozták a legtöbb megkülönböztető információt. A depresszióval és öngyilkossági gondolatokkal élő résztvevők élettani válaszai eltértek a többi csoportétól. Mivel a verejtékezést a szimpatikus idegrendszer is befolyásolja, a módszer az érzelmi izgalom olyan részét képes mérni, amelyet az ember nem feltétlenül érzékel vagy irányít.
Egy ilyen jel önmagában számtalan más okból is megváltozhat. Stressz, hőmérséklet, mozgás, gyógyszerek és egyéni testi különbségek mind befolyásolhatják. Éppen ezért a PRECOG eredményei ígéretes kutatási irányt jelentenek, nem kész klinikai tesztet.
Nem a pszichiátert váltaná ki a mesterséges intelligencia
A program eddig öt tudományos közleményt eredményezett, további egy tanulmány pedig a közlés folyamatában van. A kutatócsoport hangsúlyozza, hogy a cél a jelenlegi mentális egészségügyi felmérések kiegészítése. A testi és idegi jelek plusz információt adhatnak a szakembernek, de nem helyettesítik a személyes történetet, a klinikai interjút, az orvosi értékelést és a hosszabb távú megfigyelést.
A depresszió diagnózisát továbbra is képzett szakember állítja fel. Ha valaki önsértési vagy öngyilkossági gondolatokat tapasztal, nem érdemes egy jövőbeli technológiára vagy online tesztre várnia. Közvetlen veszélyben a 112 hívható; Magyarországon a 116-123-as Lelki Elsősegély ingyenesen, éjjel-nappal elérhető.
