Egy brutális csoportos nemi erőszak után megváltozott élet végén három szó maradt: egy rövid üzenet, amely mindent elmondott arról, amit Noelia Castillo Ramos már nem tudott tovább elviselni. A 25 éves barcelonai nő eutanáziával vetett véget életének, miután kérelmét a spanyol igazságszolgáltatás véglegesen jóváhagyta.
Halála előtt néhány nappal adott interjújában a 25 éves Noelia Castillo Ramos azt mondta, egyszerűen csak szeretne ‘békében távozni’, miután éveken át tartó fájdalmat és szenvedést élt át
A fiatal nő kérelmét a European Court of Human Rights és a Spanish Constitutional Court is jóváhagyta, így az eljárás végrehajthatóvá vált. Halála előtti napon hunyt el.
Noelia története 2022-ben vett tragikus fordulatot, amikor egy állami felügyelet alatt működő intézményben brutális csoportos nemi erőszak áldozata lett. A támadás mély nyomot hagyott benne, tovább súlyosbítva azokat a mentális problémákat, amelyekkel már korábban is küzdött.
A traumát követően öngyilkossági kísérletet hajtott végre: kiugrott egy ötödik emeleti ablakból. Bár túlélte az esést, súlyos gerincsérülést szenvedett, és deréktól lefelé megbénult. Azóta folyamatos fizikai fájdalommal és súlyos fogyatékossággal élt együtt.
Családja szerint borderline személyiségzavart diagnosztizáltak nála, és élete különböző szakaszaiban intézeti ellátásban részesült, a támadás előtt pedig „a spanyol mentálhigiénés rendszerre támaszkodott”.
A döntéshez vezető út hosszú és megterhelő volt. Noelia édesapja megpróbálta jogi úton megakadályozni az eutanáziát, azonban 2026 februárjában a spanyol Alkotmánybíróság elutasította a fellebbezést.
A bíróság kimondta, hogy „nem történt alapjogok megsértése”, így az eljárás folytatható. A döntés a 2021-ben elfogadott spanyol eutanáziatörvényen alapult, amely lehetővé teszi az asszisztált halált súlyos és tartós szenvedés esetén.
Noelia édesanyja, Yolanda Ramos a médiának röviden nyilatkozott: „Nem értek egyet vele, de mindig mellette leszek.”
A fiatal nő halála előtt néhány nappal adott interjújában arról is beszélt, hogy döntését soha nem kérdőjelezte meg, még akkor sem, ha családja nem tudta elfogadni azt.
„A családomban senki sem támogatja az eutanáziát. Nyilvánvalóan azért, mert én vagyok a család másik támasza. Én elmegyek, ti pedig itt maradtok az összes fájdalommal. De azt gondolom, hogy az összes fájdalom, amit az évek során elszenvedtem… Most csak békében akarok távozni, és véget vetni a szenvedésnek, pont.
„És egy apa, egy anya vagy egy nővér boldogsága nem lehet fontosabb, mint egy lánya boldogsága vagy az ő életének szomorúsága” – mondta.
Figyelem!
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes lelkielsősegély-számot!
