A tudósok szerint a következő hónapokban olyan mértékű felmelegedés indulhat el a bolygón, amely újabb történelmi rekordokat dönthet meg. Egy rendkívül erős, úgynevezett „szuper El Niño” kialakulása miatt 2027 akár minden idők legforróbb éve is lehet – figyelmeztetnek a klímakutatók – írja a The Times.
A meteorológiai jelenség nemcsak extrém hőhullámokat hozhat, hanem világszerte komoly gazdasági és élelmiszerellátási következményekkel is járhat. A szakértők szerint ismét elérheti a 40 Celsius-fokot az Egyesült Királyságban a hőmérséklet, miközben a kávé, a cukor és más trópusi termékek ára is meredeken emelkedhet.
Az El Niño a Csendes-óceán térségéből felszabaduló hő következtében alakul ki, és átlagosan évtizedenként többször is jelentkezik. Hatása világszerte érezhető: egyes régiókban pusztító aszályokat, máshol áradásokat idéz elő, miközben globális szinten emeli az átlaghőmérsékletet.
A meteorológiai intézetek jelenlegi előrejelzései szerint 82 százalék az esélye annak, hogy idén „rendkívül erős” El Niño-formáció jön létre. Az elemzésekben többek között az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálatának adatai is szerepelnek.
„Helyes ezt a jelenséget szuper El Niñónak nevezni” – mondta Mark Maslin, a University College London földrendszer-tudományi professzora. Szerinte ez lehet minden idők egyik legerősebb ilyen eseménye.
A múltban az El Niño már többször okozott komoly globális válságokat. A tudósok emlékeztetnek arra, hogy 2010-ben jelentős szerepet játszott az orosz búzatermés drasztikus visszaesésében, 1982-ben pedig súlyos károkat okozott a brazil kávéültetvényeken. Egyes történészek szerint még az 1789-es francia forradalom előtt kialakult kenyérválságban is szerepet játszhatott.
A Berkeley Earth klimatológusa, Zeke Hausfather szerint 73 százalék az esélye annak, hogy a következő év lesz a valaha mért legmelegebb esztendő. A szakember szerint az El Niño és az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás együttesen olyan felmelegedést idézhet elő, amely új korszakot nyithat az éghajlati szélsőségekben.
Az elmúlt három év globális átlaghőmérséklete már így is 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. A kutatók szerint nagyon valószínű, hogy a világ hamarosan átlépi az 1,5 fokos küszöböt, amelyet a 2015-ös párizsi klímaegyezményben még kritikus határként jelöltek meg.
A szakértők arra számítanak, hogy az El Niño hatására az Amazonas térségében, Indiában, Afrikában és Ausztráliában rendkívüli szárazság alakulhat ki, míg Észak-Amerikában és Kína egyes részein sokkal csapadékosabb időjárás várható.
Bár Nagy-Britannia kevésbé számít közvetlenül veszélyeztetett területnek, a kutatók szerint az országot is meleg, csapadékos tél, majd rendkívül forró nyár érheti el.
„Bármelyik extrém hőhullám ezen a nyáron csupán a klímaváltozás normális következménye lesz” – fogalmazott Maslin. „Az El Niño hatása igazán ősszel fog érezhetővé válni. Lehet, hogy jövő nyáron ismét 40 °C-os hőmérsékleti rekordokat fogunk látni.”
A 2022-es brit hőhullám idején, amikor először mértek 40 fokot az országban, több mint 2800 többlethalálesetet regisztráltak a 65 év felettiek körében. London keleti részén bozóttüzek pusztítottak, lakóházak égtek le, a közlekedési infrastruktúra pedig súlyosan károsodott.
Emily Black, a Readingi Egyetem klimatológusa szerint a jelenség az élelmiszerpiacokat is komolyan megrázhatja.
„Szárazságot tapasztalhatunk a kávétermesztő régiókban, például Brazíliában” – mondta, hozzátéve, hogy a rizs, a cukor és a pálmaolaj-termelés is veszélybe kerülhet.
Katharine Hayhoe klimatológus szerint az El Niño olyan hatással van a már felmelegedett bolygóra, mintha „turbógombot nyomnának” a klímaváltozásra.
„Hatással van az élelmiszerellátásra, a gazdaságra, a vízkészletekre. Ki nem kapcsolódik manapság a világhoz? Mindannyian olyan módon vagyunk összekapcsolva, amit el sem tudnánk képzelni” – mondta a szakértő.
