Az éghajlatváltozás hatásai már jól érezhetők a világ tengerpart menti területein, ahol a városok kezdenek süllyedni az emelkedő tengerszint miatt. Ahogy a gleccserek a globális felmelegedés miatt egyre tovább olvadnak, a folyók, tengerek és óceánok vízmennyisége riasztó ütemben növekszik – jegyzi meg a The Times of India.
Miközben a világ vezetői és közel 200 ország delegáltjai két héten keresztül tanácskoztak a skót Glasgow városában, hogy megvitassák és megoldásokat találjanak az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák leküzdésére, az elkerülhetetlen már elkezdődött, és néhány híresebb város ennek az évtizednek a végére akár víz alá is kerülhet.
A Climate Central nemzetközi civil szervezet legutóbbi jelentésében egyfajta térképet készített annak felmérésére, hogy a Föld mely részei kerülnek víz alá 2030 előtt az emelkedő tengerszint miatt. A térkép az ENSZ Globális Felmelegedési Kockázatértékelési Kormányközi Testülete (IPCC) által augusztusban közzétett „Vörös kód az emberiségért” jelentés információi alapján készült.
Ezen mutatók létrehozása mögött egyetlen alapvető tényező áll: éspedig a szennyezés jelenlegi üteme. A tudósok azt mondják, hogy bár a dolgok megváltozhatnak a következő évtizedben, az elmúlt 10 évben tapasztalt konkrét lépések hiánya alapján, hat várost fenyeget az a veszély, hogy ebben az évtizedben részben vagy teljesen víz alá kerül.
Amszterdam – Hollandia
Amszterdam Hollandia egyik híres úti célja. A város, a romantikus építészetéről, a turisták által közkedvelt hídjairól, és a pezsgő éjszakai életéről közismert leginkább. Sajnos Amszterdam, Hollandia alsó régiójának része, és így az árvíz veszélye ugyanúgy fenyegeti, akárcsak más holland városokat, mint például Rotterdamot és Hágát.
Annak ellenére, hogy az évek során a holland hatóságok megpróbálták orvosolni a tengerszint-emelkedés jelenségét, sikeresen védekezve az árvizek ellen, úgy tűnik, hogy Amszterdam egy része sajnos 2030-ra részlegesen elsüllyedhet.
Al-Basra – Irak
Irak fő kikötővárosának tartott Baszra a Satt al-Arab folyó mentén található, amely a Perzsa-öbölbe ömlik. A mocsaras területekkel szomszédos Baszra az évtized vége előtt részben vagy teljesen víz alá kerülhet.
New Orleans – USA
Az éghajlatváltozás nem tesz különbséget a világ fejlett és fejlődő országai vagy régiói között. A bolygót felmelegítő nagy mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátás hatásai minden területet egyformán érintenek. Az egyetlen különbség az lesz, hogy az érintett országok mennyire készültek fel a klímaválság kezelésére.
A Louisiana-i államhoz tartozó, az Egyesült Államok déli részén található New Orleans városában már a jelenben is gátrendszerrel védik ki az áradásokat. A tudósok előrejelzései azonban rámutatnak, hogy a hatóságoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy New Orleans lakosai esélyt kapjanak a következő évtizedre, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy 2005-ben a Katrina hurrikánnak sikerült áthatolnia a város gátrendszerén.
Valójában New Orleans a vízzel kapcsolatos múltjáról ismert. 1910-ben az Albert Baldwin Wood Company-nak számos hatalmas szivattyú segítségével sikerült kiszárítania a város mocsarakkal körülvett területeit.
Velence – Olaszország
Velence a világ egyik leghíresebb városa. A hely nem idegen az áradásoktól, Velence ugyanis vízi úthálózatáról közismert, amely évente turisták millióit vonzza a világ minden tájáról.
A tudósok szerint a város évente két millimétert süllyed, és szembesül az emelkedő vízszint közvetlen hatásaival. Még ha Velencében vannak is védelmi intézkedések, radikálisabb lépésekre lesz szükség a süllyedésének megakadályozása érdekében.
A múlt hónapban a római G20-találkozó és a glasgow-i klímacsúcs margójára a Velencei Tudományos Akadémia levelet küldött az olasz miniszterelnöknek és a világ 20 legfejlettebb gazdaság vezetőinek, amelyben felszólítják a bolygó politikusait is a város megmentésére. A levélben az szerepel, hogy az UNESCO-örökség részét képező város rendkívül sérülékeny helyzetben van, és az eredeti becsléseknél gyorsabb elsüllyedési veszély fenyegeti.
A dokumentum szerint az olasz város számos építészeti remekét az összeomlás veszélye fenyegeti, és egyértelmű tervre van szükség ezek védelmére. A város lakói az évek során gyakran jelezték a Velencére háruló veszélyt, és azt, hogy igen nagy turistacsoportok és tengerjáró hajók közelednek a partjaihoz közel – jegyzi meg az ArTribune olasz kiadvány.
Ho Si Minh – Vietnám
Ho Si Minh-város Vietnám legnagyobb városa, amely a Mekong-delta közelében található. A korábban Prey Nokor néven ismert város Kambodzsa fő kikötője volt, mielőtt a XVII. században a vietnámiak meghódították. A Mekong folyó közelében lévő város, mely a Thu Thiem mocsaras területei mentén található, 2030-ra akár víz alá is kerülhet.
Még ha a város nem is süllyed el teljesen, túlságosan életveszélyessé válhat az emberek számára számos tényező miatt, beleértve az árvizeket és a felerősödő viharokat.
Kolkata – India
Jelenleg az indiai Nyugat-Bengál szövetségi tartomány fővárosa, Kolkata új kihívás előtt áll, ha meg akarja őrizni a városhoz kötődő kultúrtörténetet.
2030-ra ugyanis Kolkata nagy része hatalmas árvizekkel nézhet szembe, ami a város elsüllyedését is okozhatja.
A bolygónk mára már 1,2 Celsius-fokkal felmelegedett. 2,7 Celsius-foknál extrém időjárási jelenségeket fogunk tapasztalni.
Az éghajlatváltozással kapcsolatos további intézkedések hiánya valószínűleg pusztító hatásokkal jár, beleértve a hőhullámok erősödését, a hajléktalanság növekedését és az élelmiszerellátás csökkenését.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2021-es klímaváltozási jelentése szerint, a bolygónk már 1,2 Celsius-fokkal felmelegedett. A különböző nemzetek legutóbbi, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettségvállalása jóval alatta marad annak, ami ahhoz szükséges, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzuk, amely küszöb az éghajlati szakértők szerint kritikus, és nem szabad elérni.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint még a legaktuálisabb és legambiciózusabb klímatervek is, amelyekben mintegy 120 ország kötelezte el magát, a világ globális átlaghőmérsékletnek akár 2,7 Celsius-fokkal történő emelkedéséhez is vezethet.
Ilyen hőmérsékleten Sydney lakosait az éghajlatváltozás súlyosan érinti. Ha a hőmérséklet 2,7 Celsius-fokkal emelkedik, Sydneyben csökken a csapadék, a városban pedig felerősödik az aszály. Ennek mellékhatása lesz, és az öntözéses mezőgazdaság számára rendelkezésre álló víz csökkenését eredményezi. Emiatt a víz ára emelkedni fog – írja az INews brit kiadvány.
Ha a globális átlaghőmérséklet eléri a 2,7 Celsius-fokot, a világ egy másik nagyvárosában, Washington DC-ben, még ha nem is fenyeget olyan magas tengerszint-emelkedés, mint máshol, az óceánhoz közelebb eső városrészekben árvizekre lehet számítani a város két folyója, a Potomac és az Anacostia körül. Ezeket közvetlenül befolyásolja az árapály és az óceán szintje.
Tokiót valószínűleg intenzívebb és gyakoribb szélsőséges időjárási események – például viharok, aszályok és árvizek – sújtják majd, ha a globális felmelegedés eléri a 2,7 Celsius-fokot, míg a spanyol fővárost, Madridot súlyosan érintik az aszályok, ill. trópusi ciklonok.
Brazíliában az átlagot meghaladó hőmérséklet-emelkedés energiaválsághoz is vezethet, mivel a nemzeti áram legnagyobb százalékát vízerőművek állítják elő.
Mindezek mellett a hőmérséklet-emelkedésnek súlyos következményei lesznek az idősekre és a légúti betegségekben szenvedőkre nézve is.
Az UNEP-jelentés azt is megállapította, hogy az új és frissített kibocsátási kötelezettségek 2030-ra mindössze 7,5%-kal csökkentik a teljes kibocsátást, melyet a kitűzött cél eléréséhez 55%-kal kellene csökkenteni.
„”A Párizsi Megállapodás” során, a felelősök meg voltak győződve arról, hogy az Antarktiszon a jégtakarók stabilak maradnak, még akkor is, ha a bolygó több fokkal felmelegszik. Arra számítottak, hogy a század végére az óceánok alig egy méterrel emelkednek. Ez 2015-ben történt. Ugyanebben az évben a NASA felfedezte, hogy ez a becslés pontatlan, ami arra utalt, hogy a becsült egy méter valójában a minimum. 2017-ben a National Oceanic and Atmospheric Administration azt állította, hogy ebben az évszázadban akár 2,4 métert is elérheti ez a növekedés.” – jelentette ki David Wallace-Wells klímaújságíró „A lakhatatlan föld” című könyvében.
