Gazdasági összeomlás, pusztító erdőtüzek, váratlan politikai fordulat Franciaországban és egy évszázadok óta keresett kincs megtalálása – ezek azok az események, amelyeket Nostradamus rejtélyes verseiből próbálnak kiolvasni 2027-re. A 16. századi francia látnok több mint 900 négysorost hagyott hátra, amelyek évszázadok óta foglalkoztatják az embereket. Bár írásaiban sehol nem nevezte meg konkrétan a 2027-es évet, egyes mai értelmezők szerint öt különösen titokzatos szövegrész kapcsolódhat a következő esztendőhöz.
Nostradamus neve szinte minden év végén újra előkerül. A francia orvos és asztrológus közel ötszáz évvel ezelőtt megjelent jóslatgyűjteménye, a Les Prophéties ma is számtalan találgatás alapja. Követői úgy vélik, egyes négysoros versei előrevetítették a történelem nagy fordulatait, köztük az 1666-os londoni tűzvészt.
Írásainak különlegessége, hogy ritkán neveznek meg egyértelmű időpontokat, szereplőket vagy eseményeket. A homályos képek és jelképek miatt szinte minden korszak megtalálhatja bennük a saját félelmeit, reményeit és kérdéseit. 2027-re Baba Vanga is jóslatot tett.
A 2027-es év közeledtével a Sky HISTORY és az UNILAD is összegyűjtötte az öt legérdekesebb értelmezést. A találgatások egy része a négysorosok sorszámából indul ki: egyesek a gyűjtemények 27. verseit próbálják összekapcsolni 2027-tel.
Erre a módszerre nincs ismert történelmi bizonyíték, és nem tudományosan megalapozott előrejelzésről van szó. Az öt történet mégis jól mutatja, miért maradtak ennyire népszerűek Nostradamus szövegei.
1. Gazdasági válság és az adósságok összeomlása
Az egyik legnyugtalanítóbb értelmezés szerint 2027-ben súlyos pénzügyi válság rázhatja meg a világot. A feltételezés alapja a nyolcadik századnak nevezett verscsoport 28. négysorosa, amely pénzről, nemesfémekről és adósságokról beszél.
A modern fordításokban olyan képek szerepelnek, mint az arany és az ezüst felértékelődő utánzatai, az ellopott értékek vízbe dobása, valamint az adósságok miatt kimerült társadalom.
Az egyik legtöbbet idézett részlet szerint „minden értékpapír és kötvény megsemmisül”.
A jóslatokkal foglalkozó értelmezők ebből arra következtetnek, hogy egy jelentős pénzügyi összeomlás, adósságválság vagy a gazdasági rendszer súlyos megrendülése következhet be.
A szöveg eredeti történelmi környezete viszont egészen más volt. Nostradamus korában a pénzrontás, az érmék nemesfémtartalmának csökkentése és az államadósságok problémája már jól ismert jelenségnek számított.
A négysoros nem nevezi meg a 2027-es évet, és semmilyen konkrét országot vagy mai pénzügyi intézményt sem jelöl meg.
2. Váratlan politikai fordulat Franciaországban
A második értelmezés különösen nagy figyelmet kaphat, mert Franciaországban 2027 tavaszán elnökválasztást tartanak.
Nostradamus kilencedik verscsoportjának 27. négysorosa egy rejtélyes szereplőről ír, aki a híd közelében jelenik meg, majd csapást mér a dauphinra.
A szöveg egyik részlete így hangzik a forrásként használt magyar fordításban: „Az erdész, a szél közel lesz a híd körül, / Nagy tiszteletben részesülve, ő fogja megütni a Dauphint.”
A dauphin a francia trónörökös történelmi címe volt. A mai értelmezők közül néhányan ezt a szót egy politikai utód jelképeként kezelik, és arra következtetnek, hogy Emmanuel Macron utódjának kiválasztása váratlan fordulatot hozhat.
A feltételezés szerint egy esélyes politikai szereplő olyan kihívással találkozhat, amely megváltoztatja a választási verseny alakulását. A versből viszont nem azonosítható egyetlen mai politikus, párt vagy választási eredmény sem. A dauphin említése önmagában nem bizonyítja, hogy Nostradamus egy 21. századi elnökválasztásról írt volna.
3. Pusztító hőhullámok és erdőtüzek
A harmadik értelmezés a természeti katasztrófákkal kapcsolatos aggodalmakat idézi fel. Egy Nostradamusnak tulajdonított szövegben az égből érkező tűz, a nyugatról kelet felé terjedő pusztulás és a természet elhalása jelenik meg.
„Égi tűz a nyugati oldalról, / És délről, kelet felé terjedve, / Félig halott férgek, akik még gyökeret sem találnak” – olvasható az idézett fordításban.
A jóslat hívei szerint a képek rendkívüli hőhullámokra, szárazságra és hatalmas erdőtüzekre utalhatnak. Mivel az elmúlt években a szélsőséges hőség és a pusztító tüzek egyre nagyobb figyelmet kaptak, sokan különösen nyugtalanítónak találják a sorokat.
A szöveg hitelessége körül viszont komoly kérdések vannak. A gyakran idézett részletet egy tizenegyedik verscsoport 27. szövegéhez kötik, miközben az eredeti Les Prophéties tíz fő verscsoportból áll. A később megjelent kiegészítő jóslatok szerzősége és eredete vitatott.
A szélsőséges időjárás valós, tudományosan vizsgálható jelenség, de nincs bizonyíték arra, hogy Nostradamus egy 2027-es erdőtűzhullámot írt volna le.
4. Megtalálhatják az Oak Island legendás kincsét?
Az öt értelmezés közül talán ez a legkülönösebb. A történet nem háborúról vagy válságról, hanem egy évszázadok óta keresett kincsről szól.
A gyűjtemény első részének 27. négysorosa a Gienne nevű helyen, egy villám sújtotta tölgy közelében elrejtett kincset említ.
A mai értelmezők a kanadai Oak Islanddel hozzák kapcsolatba a sorokat. Az Új-Skócia partjainál fekvő sziget már több mint kétszáz éve foglalkoztatja a kincskeresőket, akik különböző elméletek alapján próbálnak értékes tárgyakat felkutatni a föld alatt.
A sziget rejtélyeit a The Curse of Oak Island című televíziós sorozat is népszerűvé tette, amelyben Rick Lagina és Marty Lagina kutatásait követhetik a nézők.
Egyes jóslatértelmezők még a Gienne név és a Lagina vezetéknév közötti hangzásbeli hasonlóságot is jelentősnek tartják.
A versnek viszont van egy sötétebb részlete is. A kincs megtalálásához egy férfi halálát társítja: „Egy férfi meghal, szemét egy forrás szúrja át.”
A jóslatok hívei ezt összekapcsolják az Oak Island körül kialakult legendával, amely szerint a kincs megszerzését halálesetek kísérik.
A történelmi versben nem szerepel Oak Island neve, és a két történet közötti kapcsolat kizárólag modern feltételezés.
5. Irán, Törökország és egy lehetséges közel-keleti fordulat
Az ötödik értelmezés már a nemzetközi politika világába vezet. Nostradamus ötödik verscsoportjának 27. négysorosa a Fekete-tenger térségét, Perzsiát és Trapezuntot említi.
„Tűz és fegyverek között, nem messze a Fekete-tengertől” – kezdődik a sokat idézett részlet, amelyben egy Perzsiából érkező szereplő Trapezunt elfoglalásáról esik szó.
Perzsia a mai Irán történelmi elnevezése, Trapezunt pedig a mai törökországi Trabzon városa, a Fekete-tenger délkeleti partján.
A szöveg alapján egyes értelmezők úgy vélik, hogy Törökország fontos diplomáciai szerephez juthat a közel-keleti feszültségek rendezésében. Felmerült az a találgatás is, hogy egy iráni képviselő törökországi béketárgyaláson vehet részt.
Az eredeti vers viszont sokkal inkább fegyveres konfliktusra és területszerzésre utal, mint egyértelmű békekötésre. Nostradamus életében Perzsia és az Oszmán Birodalom közötti háborúk már részei voltak a térség történelmének, ezért a földrajzi utalások a 16. századi viszonyok között is értelmezhetők.
A négysoros nem említ konkrét békecsúcsot, mai politikai vezetőt vagy 2027-es időpontot.
