Másfél évvel az első figyelmeztetés után az Európai Bizottság ismét arra ösztönzi az európai családokat, hogy készüljenek fel legalább 72 órás önellátásra egy esetleges válsághelyzetben. A 2026. november 3-án bemutatott ajánlások már a gyermekek felkészítésére, a fogyatékossággal élők biztonságára és a megbízható tájékoztatásra is kitérnek. Az új útmutató olyan időszakban jelent meg, amikor Európa több országában kibertámadások zavarták meg a szupermarketek működését, és bombafenyegetések miatt repülőjáratok kerültek veszélybe.
2025 márciusában sokakat meglepett, amikor az Európai Unió azt javasolta, hogy minden háztartás rendelkezzen legalább három napra elegendő ivóvízzel, élelmiszerrel, gyógyszerrel és más alapvető felszereléssel. Az ajánlás akkor még szokatlannak tűnhetett, néhány héttel később viszont a spanyolországi és portugáliai áramszünet megmutatta, milyen gyorsan megbénulhat a mindennapi élet, ha egyszerre esnek ki alapvető szolgáltatások.
Most, 2026 novemberében Brüsszel ismét napirendre tűzte a 72 órás felkészülést. Az Európai Bizottság november 3-án új iránymutatásokat mutatott be az Európai Polgári Védelmi Fórumon, hangsúlyozva, hogy a családoknak tudniuk kell, hogyan vészelhetik át egy válság első három napját.
Az ajánlás nem egy közelgő katasztrófáról szóló riasztás, és nem is kötelező előírás. Az uniós szakemberek azt szeretnék elérni, hogy az emberek ne egy áramszünet, árvíz, kibertámadás vagy más rendkívüli esemény közepén kezdjenek azon gondolkodni, honnan szerezzenek ivóvizet, gyógyszert vagy megbízható információt.
Miért került ismét elő a 72 órás vészhelyzeti csomag?
Az Európai Bizottság új iránymutatásai négy területre összpontosítanak. Az első a lakosság legalább 72 órás önellátásának biztosítása, vagyis annak elősegítése, hogy egy család az alapvető szükségleteit akkor is fedezni tudja, ha a hatósági segítség megszervezése időt vesz igénybe.
A második terület a gyermekek felkészítése. Brüsszel szerint a válsághelyzetekben követendő alapvető szabályokat már kisgyermekkorban, az életkornak megfelelő módon érdemes megtanítani. Ebbe beletartozhat, mit tegyenek áramszünet idején, kitől kérjenek segítséget, és hogyan reagáljanak egy hivatalos figyelmeztetésre.
Az uniós ajánlás hangsúlyozza, hogy a felkészítésnek nem szabad félelmet vagy szorongást keltenie. A cél az, hogy a gyerekek biztonságos, érthető keretek között sajátítsanak el hasznos ismereteket.
A harmadik szempont a fogyatékossággal élők igényeinek figyelembevétele, a negyedik pedig a lakosság gyors, közérthető és hiteles tájékoztatása válsághelyzetek előtt, alatt és után.
Hadja Lahbib, az egyenlőségért, a felkészültségért és a válságkezelésért felelős európai biztos szerint egy rendkívüli esemény első órái különösen fontosak. Úgy fogalmazott, minden európainak tudnia kellene, hogyan védheti meg a családját, és miként segíthet másokon.
Az új útmutató a 2025 márciusában elfogadott uniós felkészülési stratégia folytatása, nem egy teljesen új, rendkívüli intézkedés.
Kibertámadások bénították meg európai szupermarketek hűtőrendszereit
Az ajánlások megjelenésével egy időben Európa több országában szokatlan kibertámadások okoztak fennakadásokat az élelmiszer-kereskedelemben.
Október 12-én Franciaországban több száz üzlet hűtőrendszerét érintette kibertámadás. A támadók távolról hozzáfértek egyes hűtőberendezések vezérléséhez, és elindították a leolvasztási funkciókat. Egyes rendszerekben a beállított hőmérséklet elérte az 50 Celsius-fokot, ami nagy mennyiségű hűtött és fagyasztott élelmiszer megromlásához vezetett.
A beszámolók szerint a támadás mintegy 700 franciaországi üzletet érinthetett, bár az egyes áruházláncoknál eltérő mértékű károkról számoltak be. Volt, ahol az árukészlet egy része vált használhatatlanná, máshol a berendezések is megsérültek.
November elején újabb, hasonló támadásokat jelentettek többek között Belgiumból, Luxemburgból, Svédországból, Írországból és Észtországból. A kereskedőknek egyes üzletekben el kellett távolítaniuk a romlandó termékeket, miközben szakemberek próbálták helyreállítani a hűtőrendszerek működését.
A támadások különösen azért aggasztóak, mert megmutatják, hogy egy informatikai sérülékenység közvetlenül fizikai károkat is okozhat. A távolról vezérelt berendezések megkönnyítik az üzletek működtetését, de megfelelő védelem nélkül a kibertámadók számára is hozzáférési lehetőséget jelenthetnek.
Az európai hatóságok vizsgálják az incidenseket. A támadások elkövetőit és azok pontos összefüggéseit egyelőre nem sikerült hivatalosan tisztázni.
Bombafenyegetések és az egészségügyi infrastruktúra elleni támadások
A 20minutos szerint az elmúlt napokban több európai repülőjáratot is hamis bombafenyegetések zavartak meg.
A spanyol lap arról írt, hogy november 6-án 16 járatot érintettek biztonsági riasztások, köztük négy Madridba tartó repülőgépet. Egy nappal korábban további 25 járat kapott hasonló fenyegetést. Írországban az RTÉ közszolgálati médiaszolgáltató épületét is kiürítették egy bombariadó miatt.
Franciaországban a nemzeti vérellátó szolgálat, az Établissement français du sang hűtőberendezéseit is kibertámadás érte. A jelentések szerint a támadók egyes rendszerek hőmérsékletét próbálták megváltoztatni, de az érintett szolgálat gyorsan beavatkozott, és nem számolt be vérkészítmények elvesztéséről vagy egészségügyi következményekről.
Ezek az esetek különböző típusú biztonsági fenyegetéseket jelentenek, és nincs bizonyíték arra, hogy valamennyit ugyanazok a szereplők szervezték volna.
Az Európai Bizottság hivatalos közleménye nem állítja, hogy a november 3-i iránymutatásokat közvetlenül ezek az incidensek váltották volna ki. A dokumentum a hosszabb távú felkészülési stratégia része.
Mit tartalmazzon a 72 órás vészhelyzeti csomag?
A háromnapos készlet célja, hogy az alapvető szükségleteinket akkor is fedezni tudjuk, ha átmenetileg megszűnik az áram- vagy vízellátás, korlátozottá válik a közlekedés, illetve nem tudunk szokásos módon bevásárolni.
Az egyik legfontosabb elem az ivóvíz. A szakemberek szerint személyenként naponta legalább másfél literrel érdemes számolni pusztán ivásra, de a teljes háztartási szükséglet ennél nagyobb lehet, különösen főzés, alapvető tisztálkodás, meleg időjárás vagy betegség esetén.
Élelmiszerből olyan tartós termékeket érdemes előkészíteni, amelyek nem igényelnek hűtést, és lehetőleg főzés nélkül is fogyaszthatók. Ilyenek a konzervek, a diófélék, az aszalt gyümölcsök, az energiadús kekszek vagy más, hosszabb ideig eltartható ételek.
A készlet fontos része a rendszeresen szedett gyógyszerek megfelelő tartaléka és az alapvető elsősegély-felszerelés. Hasznos lehet steril kötszert, gézlapot, fertőtlenítőszert és a családtagok egészségi állapotához szükséges eszközöket is előkészíteni.
Áramkimaradás esetére zseblámpa, tartalék elemek, elemes vagy dinamós rádió és feltöltött külső akkumulátor is ajánlott. A készpénz szintén fontos lehet, ha a bankkártyás fizetés vagy a bankautomaták átmenetileg nem működnek.
A személyes iratok másolatait – személyi igazolvány, útlevél, egészségbiztosítási dokumentumok – érdemes vízálló tasakban tárolni. A csomagban helyet kaphatnak tisztálkodási eszközök, meleg ruhák és takarók is.
Kisgyermekes családoknál külön figyelmet igényelnek a gyermekek életkorának megfelelő élelmiszerek, gyógyszerek és higiéniai termékek. Ha valaki fogyatékosság miatt speciális segédeszközt vagy gyógyszert használ, ennek szükségleteit is be kell építeni a családi felkészülési tervbe.
A vészhelyzeti készletet nem feltétlenül kell egyszerre, nagy összegért összeállítani. A legtöbb alapvető termék fokozatosan beszerezhető, a lejárati időket pedig rendszeresen ellenőrizni kell.
Kötelező lesz minden háztartásban a háromnapos túlélőcsomag?
Az Európai Bizottság novemberi útmutatója nem ír elő jogi kötelezettséget a családok számára, és nem jelenti azt, hogy mindenkinek meghatározott felszerelést kellene vásárolnia.
A brüsszeli ajánlás elsősorban a tagállami hatóságoknak segít a lakosság felkészítésében, és olyan gyakorlati ismeretek terjesztését támogatja, amelyek természeti katasztrófák, ellátási zavarok vagy más váratlan események esetén is hasznosak lehetnek.
Az Európai Bizottság azt is tervezi, hogy 2027 októberében első alkalommal európai felkészültségi napot rendeznek, amely rendszeresen ráirányítaná a figyelmet a megelőzésre és a lakossági tájékozottságra.
