Valójában az történik, hogy ők is áttérnek arra a nemzetközi korszámítási rendszerre, mely a mi hazánkban természetesnek bizonyul, így meg sem fordult a fejünkben, hogy máshol ez talán másképp lenne. Pedig eddig másképp volt.
Dél-Korea most törvényt fogadott el arról, hogy szakít a hagyományos módszerével, így a hivatalos dokumentumokban minden állampolgára 1 vagy 2 évvel lesz fiatalabb– írja a The Guardian.
A koreaiak születésükkor egyévesnek számítanak, és minden január 1-jén egy új évvel lesznek idősebbek. Ezt a kort említik a koreaiak a mindennapi életben a leggyakrabban. Külön rendszer vonatkozik a munkaerő-felvételre, valamint az alkoholfogyasztási és dohányzási korhatár kiszámítására is, amelyben az életkort a születéskor nulláról számítják, és január 1-jén egy évet adnak hozzá.
Az 1960-as évek eleje óta azonban Dél-Korea az orvosi és jogi dokumentumok esetében is azt a nemzetközi normát alkalmazza, hogy a születéskor nulláról számolnak, és minden születési évfordulónál egy évet adnak hozzá.
Gyakorlatilag így egy embernek háromféle kora van Dél-Koreában, és ezt szeretnék most beszüntetni azzal, hogy 2023 júniusától egységesítenek. Ekkor új törvények lépnek hatályba, amelyek kizárólag a nemzetközi korszámítási módszert írják elő.
„A változtatás célja a szükségtelen társadalmi-gazdasági költségek csökkentése, mivel a kor kiszámításának különböző módjai miatt továbbra is fennállnak jogi és társadalmi viták és zűrzavar” – nyilatkozta a parlamentben Yoo Sang-bum, a Népi Erő Párt képviselője.
Jeong Da-eun, a 29 éves irodai dolgozó kifejezetten örül a változásnak, hiszen eddig kétszer is meg kellett gondolnia, mennyi idős, ha külföldiek kérdezték a koráról.
„Emlékszem, hogy a külföldiek csodálkozva néztek rám, mert olyan sokáig tartott, mire válaszoltam, hány éves vagyok. Ki ne élvezné, ha egy-két évvel fiatalabb lehetne?” – fogalmazott a hivatalnok.
Hogy pontosan honnan ered a Dél-Koreában eddig fennálló korszámítási rendszer, nem tudni. Több elmélet is van, mely a logikáját boncolgatja. Az egyik szerint a születéskor az ember egyéves, mivel 9 hónapot töltött már az anyaméhben – kerekítve 12 hónapot. Mások ezt a rendszert egy ősi ázsiai számrendszerhez kötik, amely nem ismerte a nulla fogalmát.
A január 1-jéhez egy év hozzáadásának magyarázata még bonyolultabb. Egyes szakértők arra az elméletre hivatkoznak, hogy az ősi koreaiak a születési évüket a 60 éves ciklusú kínai naptárra helyezték, de abban az időszakban, amikor még nem léteztek rendszeres naptárak, figyelmen kívül hagyták a születési napjukat, és egyszerűen hozzáadtak egy teljes évet a holdnaptár első napjához.
Ez a január 1-jei plusz év mindennapossá vált, ahogy egyre több dél-koreai kezdte a nyugati naptárat követni. Így már semmi értelme tovább öregíteniük magukat, ugyanis ki az, aki manapság meg tud feledkezni a születése napjáról?
