A téli időszámítással a nyári időszámításkor elrabolt egy óránkat kapjuk vissza, és valójában ez a „normális idő” a Földön, amihez most visszatérünk. Sokan vitatják az óraátállítás szükségességét napjainkban, és a többség teherként éli meg, semmint könnyítésként. De hogy milyen hatással lehet ránk az időszámítás, nemsokára kiderül. Merthogy a hétvégén tekerjük az óramutatókat!
Az időszámítás koncepciója hosszú múltra tekint vissza, de hivatalosan először a XX. század elején, az első világháború idején vezették be, mint üzemanyag-takarékossági intézkedést a mesterséges fény fenntartása érdekében. Sok országban később hivatalosan is elfogadták a gyakorlatot, és kialakult az évi kétszeri időátállítás rutinja. A stratégia lényege, hogy energiát takarít meg azáltal, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a természetes napfényből, különösen a nyári hónapokban.
Ezt a gyakorlatot egy európai uniós irányelv szabályozza. Az elmúlt években azonban uniós szinten intenzív vita folyt a szezonális időszámítás eltörlésének lehetőségéről. Az Európai Parlament 2018-ban megszavazta az időszámítás eltörlését, de a döntés végrehajtása máig is késik. Míg végső döntés nem születik, évente két alkalommal tekerjük az óramutatókat: március utolsó vasárnapján nyári időszámításra, október utolsó vasárnapján pedig a téli időszámításra váltunk (ami a hivatalos normál időszámítás).
Ennek értelmében, a 2024-es téli időszámítás október 26-ról 27-re virradó éjszakán kezdődik, amikor 3:00 órából 2:00 óra lesz. Európában nem minden ország alkalmazza az eljárást: Törökország, Fehéroroszország, Oroszország és Izland például soha nem állítja át az időt.
Hogyan hat ránk a 2024-es téli időszámításra való átállás?
A téli időszámításra való átállásnak összetett hatásai vannak úgy a szervezetre, mint a társadalomra. Bár az eredeti cél az energiatakarékosság volt, az előnyök mára vitatottá váltak, és az egészségre és a termelékenységre gyakorolt hatásról is heves viták folynak. A technológiai fejlődéssel és az energiahatékony világítás, például a LED-izzók egyre szélesebb körű használatával az óraátállítással elért energiamegtakarítás minimális. Emiatt számos ország, különösen az Európai Unióban, arról beszél, hogy a jövőben eltörlik ezt a gyakorlatot. Addig viszont továbbra is alkalmazkodnunk kell az átállításhoz.
A téli időszámításra való átállás hatással van a cirkadián ritmusra – a belső biológiai órára, amely a szervezet alvás-ébrenlét ciklusait szabályozza. A téli időszámításra való átállással a nappalok rövidebbek lesznek, és kevesebb lesz a nappali fény. Ez súlyosbíthatja a szezonális affektív zavar (SAD) tüneteit, ami a depresszió egy olyan formája, amely különösen az őszi és téli hónapokban jelentkezik. Az elegendő napfény hiánya befolyásolja a szerotonin (a boldogsághormon) termelését, és általános kedvetlenséghez, szomorúsághoz és fáradtsághoz vezethet.
Különösen a téli időszámításra való átállás első napjaiban sokan tapasztalják a munkahelyi termelékenység csökkenését. A felgyülemlett fáradtság és az átmeneti dezorientáltság befolyásolhatja a koncentrációs képességet és a napi feladatok hatékonyságát. A napi rutinok felborulnak, különösen a kisgyermekes családok esetében, akiknek szigorú menetrendjük van az alvás, az iskola és a tanórán kívüli tevékenységek tekintetében. Az idősebbeknek is nehezebb lehet az új programhoz való alkalmazkodás.
Hogyan alkalmazkodjunk könnyebben az óraátállításhoz?
Normális, hogy néhány napot igénybe vesz a téli időszámításhoz való alkalmazkodás. Legyünk kíméletesek magunkkal, és ne erőltessük túlságosan magunkat ebben az átmeneti időszakban.
Hogy könnyebb legyen, íme néhány tipp, melyet érdemes észben tartani:
1. Néhány nappal az óraátállás előtt próbálj meg 15-20 perccel korábban vagy később lefeküdni és felkelni (az átállás irányától függően). Ez a fokozatos alkalmazkodás segít a szervezetednek, hogy az átállás zökkenőmentesebb legyen. Az óraátállítás után is próbálj meg minden nap ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni. Ez segít stabilizálni a cirkadián ritmust, és csökkenti a fáradtságérzetet.
2. A rendszeres testmozgás javíthatja az alvás minőségét és segíthet a stressz csökkentésében. De lefekvés előtt már ne végezz megerőltető testmozgást, mivel ez stimulálhatja a szervezetet, és megnehezítheti az elalvást.
3. Az olyan relaxációs gyakorlatok, mint a meditáció, a mélylégzés vagy a jóga segíthetnek a stressz csökkentésében és az alvásminőség javításában. A stressz kezelése alapvető fontosságú ahhoz, hogy jobban megbirkózz az időeltolódással és elkerüld a túlzott fáradtságot.