Egy hosszú repülőút önmagában is fárasztó élmény, gondoljunk csak bele, órákig görnyedni egy székben, kényelmetlen pozícióban, miközben még a lábunkat sem tudjuk kellemesen kinyújtani. A helyzet nehézsége csak fokozódik, ha a testünk paraméterei túlmutatnak az átlagosnál, nem beszélve a sok idegen ember közelségéről, melyet szintén kénytelenek vagyunk elviselni.
Egy 32 éves férfi egy közösségi fórumon osztotta meg legutóbbi repülési élményeit, melyektől teljesen kiakadt. Heves vitába keveredett egy mögötte ülő kb 200 centiméter magas utassal, akivel semmiképp sem tudott zöldágra vergődni a lábtér miatt.
Azzal kezdte a beszámolóját, hogy elárulta, ő személy szerint 178 centi magas, ezért, mikor előző este jegyet váltott a járatra, fontolóra vette, hogy 20 euróért cserébe extra lábteret igényeljen. Végül úgy döntött, fölösleges pénzt kiadnia, hiszen maga a repülőgép tágasabb, így biztos volt benne, hogy lesz elegendő helye kényelmesen elhelyezkedni, és átaludni az utat.
Amikor felszállt a gép, az előtte ülő utas hátradöntötte a székét, így neki is ezt kellett tennie. Csakhogy a mögötte ülő magas férfi nem volt hajlandó neki ezt megengedni.
Az illető két másik utas között, a középső széken ült, és a hosszú lábai már így sem fértek a helyükön. „A két oldalán ülő emberek helyét most az ő végtagjai szállják meg, és az előtte lévő egész sor nem tudja hátradönteni az ülését” – magyarázza a feldúlt utas, aki szerint a magas férfi meggondolatlansága miatt összesen 5 embernek kellett szenvednie.
Természetesen nem hagyta ezt szó nélkül, és megmondta a véleményét az utasnak: „Igen, semmi gond, nem fogom hátradönteni az ülésemet, de legközelebb választhat más helyet [úgy], hogy ne okozzon kellemetlenséget öt másik embernek” – írta a dühös utas az online platformon.
Hozzátette, a magas férfi megpróbálta kimagyarázni a dolgot, hogy általában kap egy folyosó melletti ülést vagy egy magasabb kategóriájú ülést a légiutas-kísérőktől, de erre a járatra nem volt rá lehetősége. De az ingerült repülőutas ekkor ismét beolvasott neki: „Nem a légitársaság felelőssége, hogy hellyel kínálja, és ha tudja, hogy nem fér el a középső ülésen, akkor választhatott volna folyosós helyet, hiszen a folyosói ülés választása nem volt díjköteles.”
Nem beszélve arról, hogy „20 eurós felárért bővített lábtérrel rendelkező ülőhelyet is választhatott volna”, és közölte az olvasókkal, hogy az utas a világ egyik legdrágább városába repült, ezzel arra célozva, hogy megengedhette volna magának, hogy kifizesse az extra kényelmet.
A helyzet heves szóváltásba torkollott, melynek az lett a vége, hogy a magas férfi szarkasztikusan megköszönte a dühös posztolónak a véleményét, és többé nem törődtek egymással.
A bosszús utas azonban már nem biztos abban, hogy helyesen kezelte akkor a dolgot. Ezért megkérdezte a felhasználókat, vajon kinek volt igaza a fent említett esetben. Hát, a válaszokból ítélve, nem hinnénk, hogy dűlőre jutott… Egyik ugyanis így hangzik: „Bárki, aki hátradönti az ülését egy turista járaton, az totál neveletnel”. Egy másik személy pedig így vélekedett: „A légitársaságok ülései (még a turistaosztályon is) remekül működnek, ha senki sem dől hátra, vagy ha mindenki hátradől. Borzasztóan elromlik a helyzet, ha az előtted ülő ember hátradől, te pedig nem.”
Voltak, akik teljesen felhúzták magukat: „Nem, idegesíts, a hátradőlés a te jogod egy légitársaság utasaként. Ha nem tetszik, hogy az előtted ülő személy hátradől, az nem az ő problémája”.
Ennek védelmében, valaki ezt írta: „Képzeld el, hogy haragszol valakire, amiért használja az ülése funkcióját, amit a légitársaság biztosított, és amiért fizetett”.
