Emberek milliói hiszik, hogy ha naponta szednek vitaminokat egészségesebbek lesznek és hosszabb életet élnek majd. Egy nemrég megjelent könyv porrá zúzza e hiedelmeket: a szintetikus vitaminok nem, hogy nem kellenek a szervezetnek, de egyesek akár krónikus betegségeket vagy halálos szövődményeket okozhatnak.
Jelenleg 13 anyagot sorolunk a vitaminok közé. A súlyos vitaminhiány komoly következményekkel járhat, mint a beriberi (B1-vitamin hiány), pellagra (B3 hiány), skorbut (C-vitamin hiány), rahitizmus (D-vitamin hiány).
A legtöbb vitamint a szervezet nem képes előállítani, ezért külső forrásokból kell beszerezze, mint a táplálék vagy kiegészítők.
Nem az a kérdés, hogy szükségünk van-e vitaminokra, mert nyilvánvalóan igen, hanem az, hogy mennyi vitaminra van szüksége a szervezetünknek és azt be tudja-e szerezni az általunk bevitt táplálékból? Erre a két kérdésre a táplálkozási tanácsadók és a gyártók ellentmondó válaszokat adnak.
A tanácsadók azt vallják, hogy az embernek egy napi fenntartó adagra van szüksége, ami megtalálható a táplálékban, megfelelő és változatos étkezés esetén. A gyártók viszont azt mondják, hogy a táplálékkal bevitt vitamin nem elegendő a szervezet számára, ezért kiegészítőkre van szükségünk.
Azonban egyre több tanulmány szerint a túlzott vitamin fogyasztás nem jó hatással, sokkal inkább rosszal rendelkezik, mivel elősegítheti különböző betegségek kialakulását, akár halálhoz is vezethetnek.
2011 októberében a Minnesotai Egyetem kutatói bebizonyították, hogy azon nők esetében, akik napi rendszerességgel szedtek vitaminokat nagyobb volt a halálozási arány, mint azoknál, akik nem. Két nappal később a Clevelandi Klinika orvosai kimutatták, hogy azon férfiak esetében, kik E-vitamint szedtek rendszeresen, gyakrabban alakult ki prosztatarák. Ezen tanulmányok előtt már hét másiknak sikerült bebizonyítani, hogy egyes népcsoportoknál a vitaminok szedése rizikó tényezőként szerepelt egyes daganatos betegségek, szívbetegségek kialakulásánál.
És mégis, egy 2012-es felmérés szerint az amerikaiak több mint fele, míg a britek 35%-a szed napi rendszerességgel vitaminokat.
1931-ben egy Linus Pauling nevezetű úriember megjelentette a Kémiai kötések természete című könyvét, melyért Nobel-díjat kapott, segített a DNS molekula megértésében. 1965-ben pedig békeaktivista tevékenysége jutalmaként ismét Nobel-díjban részesült.
65 éves korában hallgatott egy bizonyos dr. Stone-ra, aki napi 3000 mg C-vitamint ajánlott neki, azt ígérve 25 évvel tovább él majd.
A tudós hallgatott rá és 1966-ban azt nyilatkozta, hogy sokkal jobban érzi magát, egészségesebbnek és már nem betegszik olyan gyakran meg télen. Ezek után Pauling 18000 mg-ra emelte vitamin adagját. Ez a dolog nyilvánosságra került és a köztudatban Pauling nevéhez kötötték a C-vitamint. 1970-ben kiadott egy könyvet, melynek címe: A C-vitamin és a közönséges hűlés, melyben napi 3000 mg adagban javasolja szedését. A könyv egyből bestseller lett és óriásian megnőtt az eladott C-vitamin mennyisége.
A tudomány többi embere, azonban nem volt ilyen lelkes. 1942-ben 30 évvel Pauling kiadványa előtt három tudós a Minnesotai Egyetemről arról írt cikket egy orvosi lapba, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy maga a C-vitamin vagy társítva egyéb antihisztamin szerrel elégséges lenne a hűlés lefolyásának enyhítésére.
Pauling után több tanulmány is foglalkozott a vitamin hatásával, azonban egynek sem sikerült szembetűnő különbséget találni a szedők és nem szedők közt.
A Nobel-díjas tudós még tovább ment: azt állította, hogy a C-vitamin együtt adva nagy adag A-vitaminnal (25000 NE), E-vitaminnal (400-1600 NE), szelénnel és béta-karotinnal (A-vitamin elő-anyag) többre képes, mint a hűlés megelőzése. Segíteni tud más betegségek legyőzésében vagy akár a rákéban.
Pauling azt állította, a táplálék kiegészítő vitaminok és ásványi anyagok nem csak a stressz leküzdésében de egy sor más betegségben is segítenek: szívbetegség, mentális betegségek, tüdőgyulladás, hepatitis, gyermekbénulás, tuberkulózis, kanyaró, mumpsz, bárányhimlő, agyhártyagyulladás, zoona zooster, szemölcsök, allergia, fekély, seb, herpesz, asztma, ízületi gyulladás, a cukorbetegség, a retinaleválás, fekélyek, stroke, tífusz, tetanusz, vérhas, szamárköhögés, lepra, influenza, sugárbetegség, égés, a csonttörés, glaukóma, vese, húgyhólyag betegségei, a veszettség és a kígyómarás.
A mai napig a kutató állításaiban, melyeket tudományos bizonyítékokkal nem tudott alátámasztani csak szakmai presztízsével sokak hisznek, és vallják, hogy egy élethosszig tartó vitamin kúra megoldás a betegségekre.
A hit a vitaminok kivételes erejében az antioxidáns hatásukban rejlik, melyet újabban nagyon sokat lehet hallani a hatalmas gyártók kampányai során.
Az oxidálás és antioxidálás, mint a rossz és jó harca van feltüntetve, ami nap, mint nap végbe megy sejtszinten. A sejtekben a felvett táplálék átalakul energiává, amihez oxigénre van szükség és oxidációnak hívjuk. Ennek egyik következménye az úgynevezett szabad gyökök képződése. A szabad gyökök károsíthatják a DNS szálat, a sejtfalat, az erek belső falát, így nem csoda, hogy azonnal hozzákapcsolták az öregedéshez, rákhoz és szív-érrendszeri megbetegedésekhez.
Ahhoz, hogy ezeket a gyököket a szervezet semlegesítse saját fegyvereket hozott létre: antioxidánsokat. Az antioxidánsok megtalálhatók a gyümölcsökben és zöldségekben, legfőbbképp szelén, béta-karotin, A-, C- és E-vitamin.
Tanulmányok bebizonyították, hogy azok az emberek, akik sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak tovább élnek és kevésbé betegszenek meg szív-érrendszeri, illetve daganatos elváltozásokban. Innen logikusnak tűnt a következtetés, hogy ha a zöld-fogyasztók egészségesebbek, akkor azok, akik kiegészítőket szednek, még egészségesebbek lesznek. A valóságban azonban valószínű, hogy a fordítottja történik, állítja dr. Offit.
1994-ben az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet együtt a finn Nemzeti Közegészségügyi Intézettel egy tanulmányt hajtott végre. 29000 finn, dohányos férfit vizsgáltak a rák és szív-érrendszeri kockázat miatt. Két csoportra osztották őket: az egyik csoport E-vitamin és béta-karotin tartalmú antioxidánst kapott, míg a másik placebót. Az eredmények alapján nem volt különbség a két csoport között. 1996-ban szakorvosok egy csoportja a Fred Hutchinson Rákkutató Központból (Seattle, USA) 18000 beteget vizsgáltak, akik magas rizikót mutattak tüdőrák kialakulására, az azbeszt expozíció miatt. Itt is két csoport volt, az egyik A-vitamint és béta-karotint kapott, míg a másik placebót. A kísérletet azonban hirtelen abba kellett hagyják, ugyanis azt figyelték meg, hogy akik kiegészítőt szedtek 28%-al többen haltak meg rákban vagy szív-érrendszeri betegségben, mint azok, akik nem szedtek semmit. 2004-ben a Koppenhágai Egyetem kutatói véletlenszerűen vizsgálták azon egyéneket, akik A-, C-, E-vitamint és béta-karotint szedtek kiegészítőként (170000 embert) és arra a következtetésre jutottak, hogy a rák nem volt megelőzhető, sőt esetükben nagyobb volt az elhalálozási arány. Egy 2005-ös tanulmány szerint az E-vitamint szedőknél gyakrabban alakult ki szívelégtelenség, azokhoz képest, akik nem szedtek semmit. Több hasonló eredménnyel rendelkező tanulmány is készült az évek során, melyekből mind az derül ki, hogy a kiegészítő szedők közt gyakrabban alakul ki rák, szívbetegség illetve egyéb kórkép.
Azonban az eredmények mellett a táplálék kiegészítő gyártó ipar virágzik.
De mivel magyarázható, hogy az antioxidánsok nem tesznek jót?
Dr. Offit szerint ez azzal magyarázható, hogy a szabad gyökök mégsem olyan károsak, mint ahogy azt eddig feltételeztük. Igaz ugyan, hogy károsíthatják a DNS-t és a sejtmembránt, azonban ez nem mindig jelent rosszat. A szervezetnek szüksége van szabad gyökökre, ahhoz hogy el tudja pusztítani a baktériumokat és az újonnan kialakult rákos sejteket.
Amikor nagy adag antioxidánst szedünk, felborul a szervezetünk egyensúlya a szabad gyökök termelése és pusztítása közt, így csak az immunrendszerre hárul a betolakodók elpusztítása, ami igen megterhelő feladat. A kutatók ezt a jelenséget az „antioxidánsok paradoxonjának” nevezték el.
Bármi legyen is a magyarázat, a nagy adag táplálék kiegészítő káros az egészségre nézve, növeli a szívbetegségek és a rák kialakulásának rizikóját. Éppen ezért egy nemzeti vagy nemzetközi közegészségügyi szervezet sem ajánlja a szedésüket.
1980-ban Pauling állítása szerint a grammnyi nagyságú C-vitamin szedése semmilyen mellékhatással nem rendelkezik. 7 hónappal később felesége gyomordaganatban halt meg. 1994-ben pedig maga Pauling prosztata rákban hunyt el (93 éves korában).
A vitaminok és táplálék kiegészítők gyártása, nagy sikerrel, kettősséget hozott létre.
Először ott vannak a természetes szereknek hívott kiegészítők, melyek attól a pillanattól kezdve, hogy természetesnek hívnak, máris mindenki tudatában csak jót jelentenek.
A másik a gyógyszerek csoportja, ami csak és kizárólag rossz lehet.
És mégis számos antibiotikum természetes alapanyagból származik, vagyis mégsem olyan éles a határ a szintetikus és természetes szerek közt. Aztán ott van az a meggyőződés, hogy a természetes szerek csak jót tesznek, holott rengeteg más hatással is bírnak. Nagyon sok, a bio-boltokban kapható szer rendelkezik nem kívánt hatással: a szerecsendió hallucinációkat okozhat, fekete nadálytő, macskagyökér hepatitist okozhat, az üröm görcsöket idézhet elő, a zöld tea kivonatok károsíthatják a májat illetve a fokhagyma koncentrátum belső vérzést okozhat.
Az egyik legnagyobb katasztrófát a kiegészítők történetében egy fogyókúrás szer okozott 1992-ben, ami több száz ember veseelégtelenségét okozta, mert farkasalmát tartalmazott.
2008-ban több mint 200 embernél jelentkeztek szelén túladagolás tünetei egy táplálék kiegészítő miatt, mely 200 mg helyett 40800 mg-ot tartalmazott.
Mivel az étrend kiegészítők piacát nem felügyelik olyan szigorúan, könnyen bekerülhetnek nem megfelelő növényi kivonatok a kiegészítőkbe.
Az egyik leggyakrabban használt szer, a Ginko biloba esetén is a tudósok bebizonyították egy 2000 és 2008 között, 3000 beteggel készült kutatásban, hogy semmilyen különbség nincs a szedők és a placebo szedők közt, demencia és az Alzheimer esetén. Ugyancsak ezt bizonyította egy 2012-ben készült kísérlet is. Az orbáncfű esetén sem találtak szignifikáns eltérést a depresszió kezelése esetén a szert szedők és a placebót szedők közt.
Egy az Észak-Karolinai Egyetemen készült tanulmány pedig azt mutatta, hogy a máriatövis sem segít sokban a hepatitis C leküzdésében.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincsenek jó tulajdonsággal rendelkező táplálék kiegészítők.
Az 51000 új étrend kiegészítőből 4 valóban hasznos lehet, állítja dr. Offit: az omega-zsírsavak, a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, a kalcium és D-vitamin a posztmenopauzás nők estén, és a folsav a terhes nők esetén, ami megelőzi a velőcsőzáródási rendellenességeket.
Azonban nem minden esetben károsak a kiegészítők. Számos jótékony hatással rendelkeznek, azonban ügyelni kell a szedésükkel.
