Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amely a hatálybalépését követő napon megszünteti köztársasági elnöki megbízatását. Az államfő szombat este, a közösségi oldalán közzétett videóban jelentette be döntését, egyúttal élesen bírálta az elfogadott rendelkezést és annak közjogi következményeit.
Az Országgyűlés hétfőn szavazta meg az alkotmánymódosítást. Forsthoffer Ágnes házelnök még aznap továbbította a dokumentumot a köztársasági elnöknek, akinek öt nap állt rendelkezésére az aláírásra. A határidő szombaton járt le.
A módosítás államfőre vonatkozó mondata így szól:
„az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”.
Sulyok Tamás szerint nem volt alkotmányos eszköze a döntés megakadályozására
Sulyok Tamás videóüzenetében arról beszélt, hogy számára minden hatalom kizárólag a jog keretei között értelmezhető.
„Ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve” – fogalmazott.
Az államfő szerint az alkotmánymódosítások tartalmi rendelkezéseit a köztársasági elnök nem küldheti az Alkotmánybíróság elé. A testület csak azt vizsgálhatná meg, hogy az Országgyűlés betartotta-e az elfogadáshoz előírt eljárási szabályokat.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét 2013-ban módosította a parlamenti Fidesz-többség, így a testület az Alaptörvény módosításainak tartalmi alkotmányosságát nem vizsgálhatja.
Sulyok Tamás ezt a kialakult helyzetet így ismertette:
„az alkotmányos elveket sértő, de az országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni”.
A köztársasági elnök előtt három lehetőség állt: öt napon belül aláírhatta a módosítást, tiltakozásul lemondhatott, vagy eljárásjogi kifogás esetén az Alkotmánybírósághoz fordulhatott. Az utóbbi esetben a testületnek soron kívül, legfeljebb harminc napon belül kellett volna döntenie.
Ezért nem mondott le a köztársasági elnök
Az államfő közölte, hogy a lemondását követelő és elmozdításával fenyegető üzenetek után az alkotmányos rend, valamint a köztársasági elnöki intézmény tekintélyének védelme miatt döntött a hivatalban maradás mellett.
„A lemondásomat követelő, elmozdításommal fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelme egyetlen utat hagyott, a hivatalban maradást” – jelentette ki.
Döntését azzal indokolta, hogy az Alaptörvény megtartását köztársasági elnökként kötelességének tekinti, az aláírás megtagadása pedig álláspontja szerint jogsértést jelentett volna.
„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje.”
Hozzátette:
„Jele annak, hogy Magyarország Alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem. Maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli” – mondta.
„Súlyos és szégyenteljes történelmi példa”
Sulyok Tamás a rendszerváltás utáni magyar demokráciában példátlannak nevezte az Alaptörvény 17. módosítását. Úgy fogalmazott, hogy saját megbízatásának egyetlen mondattal történő megszüntetése „a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájaként marad az utókorra”.
Az államfő szerint a döntés töréspontot jelent a magyar alkotmányos demokrácia történetében, és mély sebet ejt a jogállamiság, a demokrácia és a hatalmi ágak megosztásának elvén.
„Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt” – jelentette ki.
Úgy véli, az alkotmánymódosítás a köztársasági elnöki tisztség rendszerváltás óta változatlan legitimitását is megszünteti.
„Magyarország következő államfője egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni” – mondta.
A teljes beszédet a Sándor-palota honlapján is közzétették.
Több közjogi változást is tartalmaz a 17. módosítás
Az Alaptörvény 17. módosítása nemcsak Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetéséről rendelkezik. A megszavazott szöveg:
- 70 éves felső korhatárt vezet be az Alkotmánybíróság tagjainál;
- legfeljebb 12 évben határozza meg az országgyűlési képviselők hivatali idejét;
- kizárja a következő parlamenti választásból azt, akit már három alkalommal megválasztottak képviselőnek;
- lehetővé teszi, hogy a bírák kezdeményezzék a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását;
- rögzíti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.
Forsthoffer Ágnes veszi át ideiglenesen az államfői jogköröket
Sulyok Tamás megbízatásának megszűnése után Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja ideiglenesen a köztársasági elnöki jogköröket. Az új államfőt a parlamentnek harminc napon belül kell megválasztania.
A hétfőre összehívott rendkívüli ülés napirendi javaslata szerint a képviselők arról is tárgyalnak, hogy melyik alelnök lássa el a házelnöki feladatokat arra az időszakra, amíg Forsthoffer Ágnes ideiglenesen az államfői jogköröket gyakorolja.
Az alkotmánymódosítás elfogadását politikai konfliktus előzte meg. A Fidesz korábban tüntetést szervezett a köztársasági elnöki hivatal elé. Magyar Péter azt közölte, hogy elfogadják a módosítást, és amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá, megindítják vele szemben a tisztségtől való megfosztási eljárást.
A hétfői parlamenti szavazást a Fidesz-frakció bojkottálta, Gulyás Gergely pedig lemondott frakcióvezetői tisztségéről.
Magyar Péter egyeztetést kezdeményez az új államfőről
Magyar Péter korábban azt mondta, hogy a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megválasztását részesítené előnyben, de a parlamenti választás lehetőségét is el tudja fogadni.
Sulyok Tamás bejelentése után videóban közölte, hogy hétfőre összehívja a TISZA-frakciót. Az új köztársasági elnök személyéről a parlamenti pártokkal is egyeztetni kíván.
„Biztos vagyok benne, hogy közösen, rövid időn belül dönthetünk arról, hogy ki legyen Magyarország új köztársasági elnöke. A jelöltekről egyeztetni fogok a pártok frakcióvezetőivel, és a végső döntést a Parlament hozza majd meg. A jelölés erkölcsi alapját viszont a társadalom bizalma adhatja meg. Biztos vagyok benne, hogy sikerül olyan köztársasági elnököt választanunk, aki minden tekintetben alkalmas lesz a magyar nemzet egységének a megteremtésére, és szeretett hazánk méltó képviseletére” – fogalmazott a miniszterelnök.
