Ebadó, bevándorlási különadó, kvótadíj – sorra tűnnek el azok a fizetési kötelezettségek, amelyek évek óta terhelik a magyar háztartásokat és vállalkozásokat. Közben azok a cégek, amelyek a levegőt, a vizet vagy a talajt szennyezik, jóval mélyebben nyúlnak majd a zsebükbe. Magyar Péter bejelentése egyszerre ígér könnyebbséget a hétköznapi embereknek és szigorúbb elszámoltatást a nagyvállalatoknak.
Mit törölnek el pontosan?
A miniszterelnök közösségi oldalán osztotta meg a részleteket, videó kíséretében. Eszerint megszűnik az önkormányzatok által kivethető külön települési adó, amelyet – mint elhangzott – jelenleg mindössze 25 település alkalmaz, miközben a beszedés adminisztratív költsége sok esetben meg is haladja a belőle származó bevételt. Eltörlik az ebrendészeti hozzájárulást, közismertebb nevén az ebadót, megszűnik a bevándorlási különadó, és kivezetik a szén-dioxid-kvótaadót az ahhoz kapcsolódó tranzakciós díjjal együtt.
Az ebadó kapcsán Magyar Péter külön is reagált a tavalyi vádakra: „Tavaly ősszel a Fidesz közpénzmilliárdokon hazugságkampányt folytatott, és hamisított dokumentumokra hivatkozva a Tiszát macska- és ebadó bevezetésével vádolta. Ehhez képest az a valóság, hogy Orbánék tették lehetővé ilyen adó bevezetését, a Tisza-kormány pedig most ezt eltörli.”
A bevándorlási különadóról azt mondta, az soha nem termelt érdemi bevételt az államnak – vagyis a megszüntetése inkább jelkép, mint költségvetési kockázat. A kvótaadó és a hozzá kapcsolódó tranzakciós díj eltörlése mögött szerinte tudatos jogsértés áll: „Fontos döntéseket hozott a Tisza-kormány annak érdekében, hogy megszüntessük a milliárdos bizalmi vagyonkezelő alapítványok adóelkerülési gyakorlatát.”
Magyar Péter szavai szerint az Orbán-kormány pontosan tudta, hogy ezek az adónemek uniós jogba ütköznek, a bevezetésükkel mégis 100 milliárd forintos visszafizetési terhet hagytak az országon – miközben a valódi cél az volt, hogy a megbüntetett cégeket oligarchák vásárolhassák fel áron alul. A kormányfő élesen fogalmazott: a döntések mögött a valódi nemzeti érdek áll, „nem a BYD-ét, nem az akkumulátorgyárakét, nem egyes gazdasági körökét, oligarchákét”. Hozzátette, a kvótaadó kivezetése nem jelent felmentést a nagy szennyezők számára.
Duplán fizetnek a szennyezők
Miközben a lakosságot terhelő adók sorra tűnnek el, a környezetszennyező vállalatoknak készülniük kell a szigorodásra. Első lépésként megduplázzák a levegőterhelési díjat. Ezzel párhuzamosan felmérik, mely cégek terhelik leginkább a vizeket és a talajt, majd Európa legszigorúbb környezetvédelmi szabályozását készítik elő.
„Akik ennek ellenére sem csökkentik radikálisan a vízfelhasználásukat és a szennyezés mértékét, azokat a jelenlegieknél sokkal magasabb díj- és adótételek fogják sújtani” – fogalmazott Magyar Péter.
A kormányfő szerint mindez nem jelenti azt, hogy a kabinet iparellenes politikát folytatna: „A Tisza-kormány nem iparellenes. Kiszámítható, vállalkozásbarát környezetet teremtünk, de minden hazai és külföldi befektetőtől elvárjuk a törvények, a munkavállalók és a környezetvédelmi előírások tiszteletben tartását.”
Bezáruló kiskapuk a bizalmi vagyonkezelőknél
A csomag talán legérzékenyebb pontja a bizalmi vagyonkezelő alapítványok körüli rendteremtés. Magyar Péter elmondása szerint kivezetik azokat a társasági adókedvezményeket, amelyek elsősorban a globális nagyvállalatokat és politikai alapítványokat részesítették előnyben – köztük azt a konstrukciót, amelyben a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adott támogatás háromszorosát lehetett levonni az adóalapból.
„Rendet teszünk továbbá a globális nagyvállalatok társasági adófizetése kapcsán, ami egyet jelent az adóalapok bővítésével és bizonyos adókedvezmények szűkítésével” – mondta a miniszterelnök.
A háttérben komoly összegek húzódnak: a leggazdagabbak több ezer milliárd forintot helyeztek el bizalmi vagyonkezelőknél az elmúlt években. A kormány most nemcsak a kiskapuk bezárását tervezi, hanem az adóelkerülési gyakorlatok visszamenőleges vizsgálatát is javasolja. Számításaik szerint az átalakítás évente több tízmilliárd forintos többletbevételt hozhat a költségvetésnek.
Magyar Péter zárásként így összegezte a csomag célját: „A Tisza-kormány tehát döntött: egyszerűbbé, átláthatóbbá és igazságosabbá tesszük a magyar adórendszert. Öt felesleges adónemet teljesen eltörlünk, megszüntetjük az értelmetlen adminisztrációt, és lezárjuk azokat az adózási kiskapukat, amelyeket az Orbán-rendszer a leggazdagabbak számára alakított ki. Ráadásul mindezzel újabb akadályokat hárítunk el az uniós források hazahozatala előtt.”
Nyílt pályázat a NAV élén
A bejelentés egy intézményi változást is tartalmazott: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét a jövőben nyílt pályáztatás keretében választanák ki, a pozíció pedig nem járna együtt államtitkári tisztséggel – az indoklás szerint az adóhatóságnak pártatlanul kell működnie. A törvényjavaslatot még aznap benyújtják, a döntések a Magyar Közlönyben jelennek meg.
A bejelentett reform tehát öt ponton egyszerre avatkozik be a magyar adórendszerbe: felszámolja a bizalmi vagyonkezelő alapítványokhoz köthető adóelkerülési lehetőségeket, szűkíti a nagyvállalatok adókedvezményeit, eltöröl öt kisebb adónemet, és jelentősen megemeli a környezetszennyező cégek terheit.
