Ha azok közé az emberek közé tartozol, akik minden áron kapcsolatra vágynak ahhoz, hogy azt érezhessék, hogy szeretnek és őket is szeretik, itt az ideje, hogy emlékeztesd magadat a következő igazságra: mi magunk vagyunk azok, akik szeretetet viszünk a kapcsolatainkba és az életünkbe.
Tehát ne várj arra, hogy kapcsolatban légy, hogy megtaláld a tökéletes párt, a tökéletes barátokat, akiknek szeretetet adhatsz. Ne vetítsd ki a szeretet hiányát az életedben valaki más hiányára, vagy az ideális körülmények hiányára.
Kezd el felfedezni a Szeretetet, ott, ahol éppen vagy. A szeretet azzal kezdődik, hogy újra felfedezed önmagadat, és összekapcsolódsz a te saját lényegi valóddal.
A szeretet itt és most, ebben a pillanatban létezik. Ott van még a szívfájdalomban, a csalódásokban, a tehetetlenségben, a szomorúságodban is. Fordulj önmagad felé szeretettel. Öleld át a legtisztább szeretettel mindazt, amit eddig nem szerettél magadban.
Azután pedig nézz körül. Nézd meg a fákat, a virágokat, a madarakat. A Napot, amely ma is felkelt. Az eget, ami a fejed fölé borul, és a Földet, amelyen nap, mint nap jársz.
Szeretet a kapcsolatokban és azokon túl
Nyílj meg a szeretet energiái előtt, amelyeket eddig nem tudtál befogadni, mert ha nem így teszel, később fájni fog.
Mindazok az évek, amikor azért törted magadat, hogy megfelelj, hogy végre szeretetet kaphass a kapcsolataidban.
Mindazok az évek, amikor irányítani próbáltál másokat, hogy érzed, hogy szeretnek és biztonságban vagy.
Mindazok az évek, amikor elüldözted magad mellől az embereket, mert nem tudtad, hogy fogadhatnád be a szeretetet.
Mindez fájni fog neked.
Ha a szíved tele van vágyakozással, engedd, hogy a Szeretet átjárja az életedet és a kapcsolataidat, még a magányodat, vagy a kevésbé jelentős kapcsolataidat is, amik talán csak múló találkozások az életedben. Engedd, hogy a szeretet jelen legyen, amikor találkozik valakivel a pillantásotok az utcán, amikor egy gyerek valahol rád mosolyog.
Ha így teszel, megismerheted a szív megingathatatlan igazságát: nem a kapcsolatok hoznak nekünk szeretetet, hanem mi viszünk szeretetet a kapcsolatainkba. Mi vagyunk azok, akik megengedjük vagy sem, hogy ez az energia szabadon áramoljon a lelkünkben és az életünkben.
Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek olyan kapcsolatok, amelyekről le kell mondanunk, ha eljött az ideje, viszont tudnunk kell, hogy a szeretet így vagy úgy, de mindig megmarad.
Ugyanakkor mindez nem cáfolja meg a következő igazságot sem: egyes kapcsolatok több szeretettel hoznak minket érintkezésbe, mint mások.
Ennek ellenére azonban a Szeretet nem függ feltétlenül a kapcsolatoktól. Egyszerűen csak jelen van az életünkben. Mindig rendelkezésre áll, mindig áramlik a lélekben, és várja, hogy elhozzák, meghallgassák, megéljék, hogy megnyilvánulhasson és megsokszorozódhasson minden egyes lépéssel, amit megteszünk a Földön.
