Forgatom a kezemben a tízórais dobozt. Piros alapon a halálfej „díszeleg” rajta. (Hogy hogy kerültem kapcsolatba éppen ezzel a tízórais dobozzal, az számomra nem, de a lényeg szempontjából mellékes.) Persze, tudom, hogy számtalan helyen terjed már ez a kalóz halálfej, de már a tízórais dobozon is? És mi, fogyasztók, ezt még támogatjuk is azzal, hogy megvesszük a gyermekeinknek? Mindegy, hogy ők kérik, vagy sem. Felnőttként felelősek vagyunk az őket érintő döntéseinkért is.
Hogyan lehet jóízűen és táplálóan falatozni egy halálfejes dobozból? „Tudatos” fogyasztóként figyeljük az E-számokat a termékeken, aztán meg beletesszük a kenyeret egy halálfejes dobozba. Ősidők óta használ az ember jelképeket, jeleket az életében. Nem csak díszítésre. A hozományos ládáinkon, amikor még értettünk a jelek és jelképek nyelvén, termékenységet jelképező gránát alma és tulipán motívumok voltak. Meg még sok más is. Mert a házasság azért köttetett, hogy a nemzet tovább éljen, a gyermekek által. Ez volt a legfontosabb a közösség számára, hát olyan motívumokkal látta el az ajándéktárgyakat, amelyek ezt a célt szolgálták.
Az ember lelki szerkezetében nem változott azóta sem. Éppúgy hat a tudatalattinkra minden jel és jelkép, mint ezer évvel ezelőtt. Sokszor egy hangsúlyon is képesek vagyunk megbántódni, „megüt”, ahogy mondani szoktuk. És érezzük a testünkben, ahogy akaratlanul is rezonálunk rá, minden sejtünkkel. Ugyanígy vagyunk a képekkel, még ha nem is ennyire érzékelhetően, adott esetben. A sejtjeink rezonálnak és arra a rezgésre állnak be, amilyen érzést a kép kivált belőlünk.
Mit válthat ki egy gyermekből egy halálfej? Vagy akár egy felnőttből is? A halál, a pusztulás erőszakos érzését. Az étel, a kenyér a táplálékunk, a fejlődésünket, a növekedésünket kellene, hogy szolgálja. Két ellentétes folyamatot szeretnénk összehozni, ami lehetetlen. Élet vagy halál. Mindennek megvan a maga helye és ideje, de egyszerre nem működik. Mi lassan képtelenek vagyunk bármit is az őt megillető helyén kezelni. Nem beszélünk a halálról a gyermekeinknek, mert félünk, hogy összetörjük a szívét. Miközben halálfejes dobozba tesszük a táplálékát.
Barabás Enikő
