A kis csemetéd azzal fenyegetőzik, hogy megüt, és hogy alig várja, hogy felnőtt legyen, mert akkor ezt meg is teheti? Mi lehet fájdalmasabb egy szülő számára, mint ezt hallani… De nem kell elkeseredned, inkább tekints a gyermeked dühe mögé. Sok mindent másképp látsz majd.
Ha a gyereked erőszakkal fenyegetőzik, érzelmek millióit korbácsolja fel benned. És ez így van rendjén. Elsősorban meg kell értened őt. Még ha nem is emlékszel a saját kamaszkorod minden apró részletére, és bár csodás időszakként maradt meg, minden bizonnyal te is sok nehézségen mentél keresztül. Ugyanez történik most a gyerekeddel.
„A tinédzserkor egy nehéz periódus, teli eseményekkel és változásokkal.” – magyarázza Gabriela Alexandru, professzor és szociális segítő.
„A serdülők testében egy hormonális atombomba robban, melynek hatására uralhatatlanná válik számukra minden érzés, szükséglet és viselkedés. Elszabadulnak az érzelmek, képtelenek megfékezni magukban a függetlenség iránti vágyat, mindenképp ki akarnak törni – ez a belső harc pedig irracionális formákat ölthet.” – fejti ki a szakember.
A függetlenség iránti ösztönös vágy
Sem a szülőknek, sem pedig a gyermeknek nem könnyű átvészelni ezt az időszakot. Mégis, egy kis figyelemmel és felnőttekhez méltó érettséggel, egy a folyamat könnyebben lebonyolítható. A professzor azt tanácsolja, semmiképp ne kezeld végzetesnek és apokaliptikusnak a gyerek viselkedését. Ez most az a periódus, amikor a belső egyensúlya felborul, de nemsokára minden jóra fordul. Természetesen egy szülő sem nyeli le könnyen, ha a saját gyermeke veréssel fenyegeti, mint ahogyan a feszült légkör sem kellemes. De a türelem és a megfelelő hozzáállás megold mindent.
„Meglepő, ha az aranyos, szerető gyereked helyébe egyszer csak egy támadó, dühös kamasz kerül, aki minden próbálkozásodnak azonnal ellentmond. Agresszív, még ha nincs is oka rá, hogy az legyen. Azonban csak te nem veszed észre, hogy a viselkedése mögött az ösztönös elszakadás, a szülőktől való függetlenedés áll. Ezért történik az, hogy bármit is kérsz tőle, falakba ütközöl – dühös kirohanásokba, agresszív kiabálásba. Ajtók fognak becsapódni, tárgyak fognak összetörni. Extrém helyzetekben pedig pofonok is el fognak csattanni.” – folytatja a szakértő.
Miért fenyegethet fizikai agresszióval a tinédzser?
Ez nem csupán a hormonok hibája, melyek most tombolnak benne. Inkább a szülő nem megfelelő hozzáállásából fakadó düh vezérli. Eddigi tapasztalataiból a professzor azt szűrte le, „a kamaszok viselkedése odáig is fajulhat, hogy megfenyegetik a szüleiket, mert kialakítottak maguknak egy szenvedélyt, amivel a felmenőik nem értenek egyet. Legyen az alkohol, cigaretta, kábítószer vagy csak egy szerető, akit a szülők (sokszor jogosan) nem fogadnak el. Lényeg, hogy ha ellenállsz az óhajának, mert tudod, hogy azzal ártani fog magának, ő agresszív lesz. Általában a serdülő megbánja a kirohanásait, miután azok megtörténtek. És ez az egyik bizonyíték arra, hogy nyomás alatt nem ésszel reagál, hanem az uralhatatlan indulatok beszélnek belőle.” – magyarázza a szakértő.
Miként kezelhetjük ezeket a helyzeteket?
„A legjobb, ha nincsenek abszurd elvárásaink, mint például, hogy a gyerekünk viselkedjen ’normálisan’, ’civilizáltan’, vagy hogy legyen ésszerű. Viszonyuljunk hozzá nyugalommal és diplomatikusan, hogy ne dühítsük fel. Abban az esetben, ha alkoholhoz nyúl a csemeténk, és mi rajtakaptuk, hogy pénz után kutat a lakásban, elsősorban arra figyeljünk, hogy ne kerüljön a kezébe fizetőeszköz. Eközben tartsuk szemmel őt, és egy nyugodt pillanatában álljunk szóba vele. Biztosítsuk őt arról, hogy mellette állunk, támogatjuk és szeretjük őt, de el kell neki magyaráznunk, miért nem lehetünk a segítségére egy olyan helyzetben, ami árt neki. Emellett kell kiállnunk, még akkor is, ha részéről a dolgok elfajulhatnak. Ha baj van, hívjunk segítséget, akár a rendőrséget is. Teljesen világosan kell állnia előtte, hogy semmit sem kaphat tőlünk azon kívül, amit adni akarunk neki. Ha erről sikerül meggyőződnie, akkor lecsillapodik.” – részletezi a professzor.
És mi történik akkor, ha tényleg megüt?
Abban az esetben, ha tettlegességig fajul a dolog, a helyzet bonyolódik. Meg kell bizonyosodnod róla, hogy nincs más tényező a háttérben – pszichés zavar, mint például az ADHD, vagy viselkedési problémák. Vannak fiatalok, akik amiatt agresszívak, mert képtelenek kezelni a stresszt. Bármi is legyen az oka, világosan fel kell állítanod a határokat, és határozottan el kell utasítanod a bántalmazást. Aztán, szakértői segítséggel, meg kell oldanod a problémát.
