A medvehagyma fokhagymára emlékeztető illatú és ízű, vadon termő fűszernövény, ami tavasszal jelenik meg az erdőkben. A természet igazi csodájának tartott növénynek számos jótékony hatása van a szervezetre, és több ízletes recepthez is felhasználható.
A medvehagyma (Allium ursinum) a liliomfélék családjába tartozik. Jellegzetes erőteljes fokhagymaillatot áraszt, és íze is hasonló a fokhagymáéhoz. De nemcsak ízében hasonlít rá, a szervezetre gyakorolt hatásai is hasonlóak.
Természetes antiszeptikus és vírusellenes hatása van, csökkenti a koleszterinszintet, jótékony hatása van az emésztésre.
A medvehagyma A- és C-vitamint, B-vitaminokat, ásványi sókat, kalciumot, vasat, foszfort, nátriumot, magnéziumot, rezet és fehérjéket tartalmaz. Tisztító, méregtelenítő, fertőtlenítő, vírusölő, antimikrobiális és immunerősítő hatással rendelkezik. Emellett vérnyomáscsökkentő is, vérhígító, vérkeringést javító hatása is van, de vérhígító gyógyszerek szedése mellett nem ajánlott fogyasztani.
Nyersen is fogyasztható, például salátákban, de akár főzeléket, levest, pestót is készíthetünk belőle. Macerálással is kinyerhetjük a leveleiben rejlő hatóanyagokat: ehhez egyszerűen vágjuk fel, helyezzük egy tégelybe, és öntsünk rá meleg vizet. Áztassuk 4 óra hosszat, majd szűrjük le, és igyuk meg. Ugyanakkor kenőcs is készíthető belőle a reuma kezelésére.
A medvehagyma gyakori fogyasztása csökkentheti a koleszterinszintet, ugyanakkor fokozza a máj- és epeműködést, de a bélrendszerre is jótékony hatása van, hatásos bélférgek, paraziták ellen, fokozza a bélműködést, így székrekedés ellen is hatékony. Emellett felső légúti betegségek ellen is alkalmazható, de álmatlanság, szédülés, fejfájás ellen is hasznos.
Hogy ismerhetjük fel a medvehagymát?
A medvehagyma évelő növény. A nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas talajt kedveli. Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedik, március-áprilisban.
Nagy ellipszis alakú, élénkzöld levelei március végén – április elején bújnak ki, apró, fehér virágai pedig májusban jelennek meg. Gyűjtésekor óvatosnak kell lenni, mivel könnyen összetéveszthető a gyöngyvirággal, aminek minden része mérgező. De a fokhagymához való hasonlósága itt a segítségünkre van: ha megdörzsöljük a levelét az ujjaink között, éreznünk kell a jellegzetes fokhagymaillatot.
Medvehagymás pesto
Az eredeti pesto bazsalikom, fokhagyma, parmezán és fenyőmag felhasználásával készül, de a medvehagymából készült pesto is különleges ínyencség lehet.
Hozzávalók:
- 100 gramm medvehagyma;
- 70 gramm fenyőmag;
- 60 gramm extra szűz olívaolaj;
- Egy teáskanál só;
Elkészítése: A medvehagyma leveleket, fenyőmagot és sót keverjük pépesre egy turmixgépben, majd fokozatosan adagoljuk hozzá az olajat.
Medvehagyma leves
Hozzávalók:
- 2 kötés zöldhagyma;
- 10 kötés medvehagyma;
- 1 sárgarépa;
- 8-10 fürjtojás vagy 5 tyúktojás;
- 100 ml tejföl vagy tejszín;
- 500 ml borscs;
- Egy kötés kapor;
- Só, bors;
- 2 evőkanál olaj.
Elkészítése: A finomra vágott zöldhagymát megdinszteljük egy fazékban, majd hozzáadjuk a lereszelt sárgarépát, ezt is megdinszteljük, majd körülbelül 5 perc múlva felöntjük vízzel. Közben a tojásokat keményre főzzük, meghámozzuk és félbevágjuk. Tegyünk félre két fürjtojást vagy egy tyúktojást, amit összekeverünk a tejszínnel vagy tejföllel és egy csipet sóval. A megmosott és feldarabolt medvehagymát adjuk hozzá a leveshez.
A borscsot forraljuk fel egy külön edényben, majd adjuk hozzá a leveshez, és hagyjuk felforrni. Ezután folyamatos keverés mellett adjuk hozzá a tojással elkevert tejfölt vagy tejszínt. Amikor a leves elkészült, adjuk hozzá a kaprot, és tálaljuk a felszeletelt főtt tojásokkal.
