A mexikói José Salvador Alvarenga 2012 szeptemberében indult el halászni, az áramlatok azonban elsodorták, majd 12500 kilométer megtétele után a múlt héten ért partot a Marshall-szigeteken. A férfi a napokban adott interjút a sajtónak, aki partot érésekor azt sem tudta milyen hónapban van.
Korábban az a hír kapott szárnyra, hogy a 37 éves férfit José Ivannak hívják, és megszökött Mexikóból. Az általános orvosi vizsgálatokon átesve a sajtónak már azt mondta, csak halászni indult, és egy vihar sodorta a nyílt vízre.
Elmondása szerint 16 hónapig hánykolódott az óceánon, de közben egyáltalán nem látott szárazföldet. Kezdetben egy társa is volt, akit Ezékielnek hívtak, más források Xiuelként említik, aki 15-18 éves lehetett. A fiú egy idő után megtagadta az ételt és meghalt. Ekkor Alvarenga fejében is megfordult az öngyilkosság gondolata, de nem tudta rászánni magát. Félt, mert tudta, ha meghal ugyan Istennel lesz, de nem akart fájdalmat érezni.
A férfi világéletében nem volt vallásos, de az óceánon töltött idő alatt folyamatosan imádkozott. Kalandja alatt teknősöket, madarakat evett, teknősvért ivott, amikor nem esett az eső. Partot érve első szava az „Ó, Istenem!” volt, majd elaludt. Innentől kezdve ismét homályossá válik a történet, mivel elmondása szerint fákat, házakat, csirkéket, meg helyi nőket látott, míg más források állítják, hogy egy arrafelé kutató antropológussal találkozott először. Az ellentmondások miatt nem mindenki hiszi el a történetét.
Thomas Ambruster amerikai nagykövet a hajótöröttel való találkozás után az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta, nehezen elképzelhető, hogy valaki túlélhet 13 hónapnyi hánykódást a tengeren. Megjegyezte, a férfi nem tűnt nagyon soványnak, azonban fájdalmakra panaszkodott, és sántált. Amikor jobban lett, Alvarenga csak egy kis kenyeret kért, mivel nagyon szeretett volna kenyeret enni, hisz a szülei pékek voltak. A helyi illetékesek egyelőre szintén fenntartásokkal kezelik az esetet, de ha igaznak bizonyul, a férfi megmenekülése lesz minden idők legnagyobb tengeri túléléstörténete.
Az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem óceánkutatója, Erik van Sebille nem tartja lehetetlennek a dolgot, hisz Mexikó nyugati partjairól az áramlatok jó eséllyel egészen a Marshall-szigetekig sodorhatnak egy csónakot, a 8800 kilométeres út másfél-két évbe telik, ha kedvezők a szelek és az óceáni áramlatok.
