A kevesebb szél és csapadék miatt a megújuló energiaforrások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a kontinens boldoguljon az orosz gáz nélkül.
Az előrejelzések szerint Európa az idén kemény tél elé nézhet, a szokásosnál kevesebb széllel és csapadékkal, ami megnehezítheti az energiaválság megoldását.
Florence Rabier, a European Centre for Medium-Range Weather Forecasts (ECMWF) igazgatója szerint novemberben és decemberben magas légnyomás várható Nyugat-Európa felett, ami valószínűleg hidegebb időszakokat, kisebb szélerősséget és kevesebb csapadékot jelent majd.
Ezek az előrejelzések potenciális problémát jelenthetnek az európai országok kormányainak, miközben megpróbálnak megküzdeni a megugró energiaköltségekkel, és mindeközben csökkenteni az Oroszországból importált gáz mennyiségét. Az unió országai elvileg 2027-ig teljesen függetlenné akarnak válni az orosz gázimporttól, megújuló energiaforrások és más országokból való megállapodások révén. Az Oroszországból az EU-ba irányuló gázexport a teljes ellátás mintegy kétötödéről 9 százalékra esett vissza a kirobbant orosz-ukrán háború kezdete óta.
„Ha a dolgok e szerint a minta szerint alakulnak, az az energia szempontjából meglehetősen megterhelő, mert nem csak arról van szó, hogy egy kicsit hidegebb lesz, de ugyanakkor kevesebb lesz a szél a szélenergiához és a csapadék a vízenergiához” – nyilatkozta Rabier a Financial Timesnak.
Az előrejelzések szerint az Atlanti-óceánon túlsó partján dúló hurrikánok rövidtávon enyhébb, nedvesebb és szelesebb időjárást eredményezhetnek, de a La Niña jelenség miatt, ami a Csendes-óceán felszínének lehűlése miatt alakul ki, valószínűleg hideg és száraz lesz a tél az európai kontinensen.
A globális felmelegedés ugyanakkor kiszámíthatatlanabbá teszi az időjárást, így a hurrikánok is gyakoribbak és intenzívebbek lehetnek. Az európai időjárást ráadásul amúgy is nehéz megjósolni, mivel a körülményeket számos távoli tényező befolyásolja, például a trópusi sztratoszférában uralkodó szelek és az Atlanti-óceánon túli felszíni nyomás.
Rabier szerint Európa már most kényes helyzetben van, mivel a Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálat adatai szerint az idei volt az eddigi legmelegebb nyár a kontinens történetében: augusztusban a hőmérséklet 1,7 Celsius fokkal volt magasabb az 1991 és 2020 közötti átlagnál, és hatalmas volt a szárazság is.
A szél- és vízenergia használata ezért már a nyáron is csökkent.
