Az utóbbi hónapok megszorításai jelentősen visszavágták a társasági élet lehetőségeit, és ez a gyerekek esetében sem volt másként. A közösségi tevékenységek és a pajtásokkal való találkozások abbamaradása, az oktatás online keretekben való zajlása komoly aggodalomra ad(ott) okot a szülők számára. Azonban, mint most kiderült, kár minden gőzért: a gyerekek szellemi és szociális fejlődése nem szenved károkat, ha hagyjuk őket babázni.
Amennyiben neked is gyerekeid vannak, biztosan számodra is hatalmas kérdőjeleket állított a hosszú, társaságmentes, otthon töltött időszak: vajon nem sérült-e a csemetéd a különböző fejlődési szakaszokban? A gyerekeknek ugyanis létfontosságú a velük egykorúak társasága, a kommunikáció, a szabadság és a mozgástér. Brit kutatók adnak most választ ezekre a dilemmákra, méghozzá egy közvélemény-kutatásból levont következtetésekkel.
Úgy tűnik, a szülők gondolkodását is jelentősen befolyásolta az elmúlt időszak: a diplomaszerzés és a kiváló iskolai eredmények helyett, ma már a gyermekeik kommunikációs képességének a fejlesztése foglalja el az első helyet a gyereknevelési prioritások listáján – ezt derítette ki az Egyesült Királyság-beli One Poll hivatal. Tíz szülőből hat fekteti a hangsúlyt a csemetéje szociális képességeire, az ismeretszerzés helyett.
A kétezer, 3 és 10 év közötti gyerekeket nevelő szülőből álló mintacsoport válaszaiból arra is fény derült, hogy 90 százalékuk az empátiát tartja a kulcsfontosságú tulajdonságnak, melyet szeretné, ha a gyermeke kifejlesztene. További 40% azon a véleményen van, hogy a gyerekek saját viselkedésének, illetve azok következményeinek a megértése szintén elengedhetetlen sajátosság, amit a kicsiknek meg kell tanulniuk.
A megkérdezettek egyharmada még azt tartja fontosnak, hogy a csemetéik képesek legyenek valóban meghallgatni másokat. De vajon milyen módszerekkel lehet segíteni a gyereket, hogy a fent felsorolt attribútumokat akár otthon is elsajátíthassa?
A gyermek önmaga is képes a kommunikációs képességeinek a fejlesztésére
A Cardiff Egyetem idegtudomány-tanszékének szakértői a világ egyik legnépszerűbb babagyártócégével, a Barbie-val dolgozott együtt egy kutatás során, melynek célja a babákkal való játék hatásainak a felderítése volt.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a gyerekek, miközben ezekkel a babákkal játszanak, olyan területet stimulálnak az agyban, melyek a társasági élettel és az empátiával kapcsolatos adatokat dolgozzák fel. Az tehát, hogy a kicsik szabadidejükben a kedvenc babájukkal, plüssállatukkal, kabalafigurájukkal játszanak, gyakorolják a kommunikációt még akkor is, ha ezt egymagukban (pajtások vagy szülők nélkül) teszik.
Mi több, a kutatás eredményei bebizonyították, a játék közben fejlődik a gyerekek empátia-készsége és egyéb szociális képessége, a képzelőreje és a problémamegoldó képessége, ellenben azzal, ha tabletezni vagy a tévézni engedjük a kicsiket.
Dr. Sarah Gerson és csapata 18 hónapon át vizsgálta a babázás hatásait. Harminchárom, 4 és 8 év közötti gyereket vontak be a kísérletbe. Arra a következtetésre jutottak, hogy a játék közben a kicsik azt az agy-részt stimulálták, mely az empátiáért felelős. E képesség mellett fejlődött a képzelőerejük és a beszédkészségük is.
A babázás pozitív hatásai, immár tudományos tényekkel is alátámasztva!
A One Poll felmérése szerint, 25%-a a szülőknek hiszi azt, hogy kizárt dolog, hogy a gyerek szellemileg-érzelmileg fejlődjön azáltal, hogy egymagában játszik. Erre viszont most rácáfol a Cardiffi Egyetem kutatása. Másrészt, 10 szülőből 7 biztosan megvásárolná a gyermekének azt a játékot, amiről bizonyítottan tudja, hogy fejleszti a csemetéje érzelmi intelligenciáját – a frissen készült tanulmány azonban rámutat arra, hogy nem kell túlköltekezni, sem pedig túlgondolni a játékvásárlást, hiszen a klasszikus módszer, azaz a babázás a lehető leghatékonyabb eszköz a tanulásra.
