Egy napon egy szent azzal a kérdéssel fordult Istenhez, hogy meg szeretné nézni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol. Ezután a Teremtő elvezette a szentet a két hely kapujához.
Mikor az egyik kapu kitárult, a nagy terem közepén pedig egy kerek asztal volt, amelyen egy nagy fazék állt. Ebben finom paprikás gőzölgött. A szentnek összefutott a nyál a szájában. Az asztal körül, sovány, beteges emberek ültek, rövid karuk volt, a kezükben pedig hosszú kanál. Mindenki tudott volna venni a paprikásból, viszont a kanál hossza és a karjuk rövidsége miatt az ételt nem tudták betenni a szájukba. A szent megborzongott a látványtól. Isten így szólt: “Így fest a Pokol.”
Ezután benyitottak a másik kapun. Ugyanolyan volt, mint az első terem, az asztal közepén volt a finom étek a fazékban. Az itt lévő embereknek is hosszú kanaluk volt, de egészségesek, boldogak voltak, beszélgettek, nevetgéltek.
“Nem értem.” – mondta a szent.
“Pedig egyszerű. Csak egy dolog szükség. A Paradicsomban az emberek rájöttek, hogy úgy lakhatnak jól, ha egymásnak enni adnak. A Pokolban pedig mindig csak magukra gondolnak.” – felelt az Úr.
Ezen történet alapjára épül az alábbi kampányvideó is, amelyet a Caritas készített, célja megérteni, hogy ha csak magadat táplálod mindenki éhes marad, ám ha a kanaladdal másoknak is enni adsz, akkor mindenki jól fog lakni.
