Hétfő este olyan döntést hozott az Országgyűlés, amely hosszú időre meghatározhatja a magyar közjogi rendszer működését. A képviselők 139 igen és 6 nem szavazattal elfogadták az Alaptörvény 17. módosítását, amelyet Magyar Péter még három héttel ezelőtt mutatott be „Tisztítótűz művelet” néven.
A csomag egyszerre érinti a köztársasági elnöki intézményt, az Alkotmánybíróság működését, a parlamenti képviselők mandátumát, valamint több olyan szabályt is, amelyek az elmúlt másfél évtizedben a magyar politikai rendszer alapjait jelentették.
A szavazáson a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt, tiltakozásként bojkottálták az ülésnapot. A Mi Hazánk képviselői sem támogatták a módosítást. Az eredmény kihirdetése után a Tisza Párt frakciója állva tapsolta meg a döntést.
Öt nap áll Sulyok Tamás rendelkezésére
A módosítás csak akkor léphet hatályba, ha azt a köztársasági elnök aláírja. Sulyok Tamásnak a dokumentum kézhezvételét követően öt nap áll rendelkezésére, hogy döntsön a kihirdetésről.
A legnagyobb visszhangot kiváltó rendelkezés szerint a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő államfő megbízatása, és az Országgyűlésnek harminc napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
A jogszabály szövege egyértelműen fogalmaz: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
Az államfő kizárólag azt vizsgáltathatja meg az Alkotmánybírósággal, hogy a módosítás elfogadása megfelelt-e az eljárási és közjogi követelményeknek, tartalmi kifogások alapján nem kérhet normakontrollt.
Korábban Magyar Péter arról beszélt, hogy amennyiben az elnök nem írná alá a módosítást a törvényben meghatározott határidőn belül, az Országgyűlés megfosztási eljárást kezdeményezne vele szemben.
Magyar Péter szerint lezárul egy politikai korszak
A parlamenti vita során a miniszterelnök történelmi jelentőségű döntésként beszélt az alkotmánymódosításról.
„A magyar nemzet elárulása lenne, ha nem nyúlnánk ehhez az Alaptörvényhez, hiszen ez a Fidesz–KDNP által felépített Cosa Nostra alapdokumentuma.”
A kormányfő szerint a választók kétharmados felhatalmazást adtak a korábbi rendszer lebontására és egy új politikai korszak megnyitására.
Elmondása szerint ősszel akár egy új alkotmány közös kidolgozása is elkezdődhet.
„A mai döntés arra ad felhatalmazást, hogy egyszer és világosan lezárjunk egy egyszeri, súlyos és tarthatatlan helyzetet, mert mi nem azért kaptunk kétharmadot, hogy új urakat adjunk Magyarországnak.”
Távozhat Polt Péter és további három alkotmánybíró
Az Alaptörvény módosítása visszaállítja a 70 éves felső korhatárt az alkotmánybírák számára.
Ennek következtében megszűnik azoknak a bíráknak a megbízatása, akik betöltötték hetvenedik életévüket. Az érintettek között szerepel Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán is.
A jövőben az alkotmánybírák megbízatása tizenkét év helyett kilenc évre szól majd, az Alkotmánybíróság elnökét pedig ismét a testület tagjai választhatják meg három évre.
A módosítás visszaállítja az Alkotmánybíróság korábbi jogköreit a költségvetési és adóügyek vizsgálatával kapcsolatban is.
Három ciklus után véget érhet a parlamenti pályafutás
Az egyik legjelentősebb változás a parlamenti képviselőket érinti.
Az új szabályozás szerint egy országgyűlési képviselő legfeljebb tizenkét évig, vagyis három parlamenti cikluson keresztül töltheti be mandátumát.
Ez számos jelenlegi politikust érinthet, köztük a Fidesz–KDNP képviselőinek jelentős részét, valamint több ellenzéki politikust is.
Erre hivatkozva jelentette be hétfőn Gulyás Gergely, hogy lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről, mivel szerinte a legnagyobb ellenzéki képviselőcsoport élén olyan politikusnak kell állnia, aki a következő választáson is indulhat.
Új hivatal jön létre a közvagyon védelmére
Az elfogadott módosítás megteremti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának alkotmányos alapját is.
Az új intézmény feladata lesz a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy eltűnt állami vagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése.
A hivatal vezetőit az Országgyűlés választja majd meg kétharmados többséggel hatéves időtartamra.
Változnak a bírósági vezetők megválasztásának szabályai
A módosítás nagyobb szerepet biztosít a bírói karnak az igazságszolgáltatás vezetőinek kiválasztásában.
Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökét a jövőben hat évre választják meg, újraválasztásukra nem lesz lehetőség.
A bírók kezdeményezhetik a vezetők visszahívását is.
Kevesebb ügyben lesz szükség kétharmados többségre
Az Alaptörvény 17. módosítása csökkenti a sarkalatos törvények körét.
A jövőben már nem igényel kétharmados többséget többek között a nyugdíjrendszer, a személyes adatok védelme, a Magyar Nemzeti Bank vagy az Állami Számvevőszék szabályozása.
Megszűnik a Költségvetési Tanács vétójoga is, így a testület nem akadályozhatja meg a költségvetés elfogadását.
Visszatérnek a megyék
Az alkotmánymódosítás egy szimbolikus változást is tartalmaz.
- október 1-jétől a vármegyék hivatalos elnevezése ismét megye lesz, ezzel megszűnik a 2023-ban visszavezetett terminológia.
Magyar Péter ezt a döntést a parlamentben így indokolta: „Magyarországon a 21. században nem földesurakra, nem főispánokra, nem oligarchákra, hanem egy modern európai államra van szükség.”
