Tartanod kell magad annyira, hogy eszed ágába se jusson megalkudni. Nem érheted be a kevesebbel csak azért, mert azt hiszed, úgysem érdemelsz többet. Nem hajszolhatod bele magadat egy olyan kapcsolatba, amelyben nem érzed jól magad csak azért, mert nem mersz többre vágyni.
Igen, sajnos mindannyiunk életében eljöhet az a pillanat, amikor olyannyira megkérdőjelezzük saját magunkat, hogy már azt sem tudjuk merre tartunk és mit is szeretnénk az élettől.
Ilyenkor az önbecsülésünk is a mélybe zuhan, s ezért olyan kapcsolatokba is képesek vagyunk belemenni, amelyeket máskor merőben elutasítanánk. Sosem eshetünk annyira kétségbe, hogy lemondjunk az elveinkről és az álmainkról.
Ilyen válságos lelkiállapotok közepette mindig gondolj magadra úgy, mint egy királynőre, akiért előbb-utóbb úgyis eljön a király és meghódítja. Igenis tartsd magadat annyira, hogy addig nem nyugszol meg, amíg nem a király kopogtat az ajtódon, mert hidd el, hogy csak türelem kérdése az, hogy rátalálsz-e arra az emberre, akit az ég is neked szánt.
Az olyan férfiak, akik félre kacsintgatnak, másokkal flörtölnek, sosem válhatnak a te királyoddá, és azt se feledd, hogy a könnyű kis kalandok sosem fognak felérni azzal a katarzissal, amelyet az igazi szerelem érzése nyújthat.
Légy gyengéd önmagadhoz és igen, engedj az egódnak, gondolj magadra úgy, mint egy ritka gyöngyszemre az óceán mélyén, akire majd egy kitartó és eltökélt férfi rátalál. Hidd, el amikor végre egymásra találtok, ti is királynő és királyként fogtok egymásra tekinteni és az a semmihez sem hasonlítható ösztönös szerelem a legszebb időszakot hozza majd el nektek.
