A világ egyik legismertebb spirituális vezetője, a dalai láma, megrendülten reagált Ferenc pápa halálhírére. Az Indiában száműzetésben élő tibeti buddhista vezető részvétnyilvánító üzenetében mély tisztelettel emlékezett meg a katolikus egyházfőről, aki hétfőn, 88 éves korában hunyt el a vatikáni Santa Marta rezidencián. A halál hivatalosan megerősített oka agyvérzés volt.
A dalai láma méltatta Ferenc pápa életútját, aki – ahogyan fogalmazott – „saját tettein keresztül folyamatosan azt mutatta meg, hogyan lehet egyszerű, de értelmes életet élni.”
„A legjobb tiszteletadás, amit neki adhatunk, hogy szerető emberek legyünk, szolgálva másokat, ahol és ahogy csak tudunk” – áll az üzenetben, amelyet az EFE hírügynökség idézett.
Tenzin Gyatso – aki 1940 óta viseli a Dalai Láma címet, és jelenleg az észak-indiai Dharamszalában él, ahol a tibeti száműzetésben lévő kormány székhelye is található – imákat és részvétet ajánlott Ferenc pápa „lelki testvéreinek, nővéreinek és követőinek” szerte a világon.
„Őszentsége Ferenc pápa mások szolgálatának szentelte magát” – idézte őt az Agerpres hírügynökség.
A Nobel-békedíjas vallási vezető maga is hosszú utat járt be: 1959-ben több ezer tibetivel együtt menekült Indiába, miután Kína leverte a lhászai felkelést. A Dalai Láma 1935. július 6-án született Kelet-Tibetben, Taktser falujában, és már kétéves korában népe szellemi vezetőjévé vált, amikor elődje „reinkarnációjaként” ismerték el.
Utódjának kiléte jelenleg ismeretlen, hiszen a buddhista hagyomány szerint a Dalai Láma újra testet ölt elődje halála után. Kína azonban egyre nagyobb befolyást kíván gyakorolni ebben a spirituális kérdésben: 2024 decemberében bejelentették, hogy a következő dalai lámát „Kínában kell keresni, és a központi kormány jóváhagyását kell megkapnia.” Gyatso ezzel szemben legutóbbi, 2025 márciusában megjelent könyvében hangsúlyozta, hogy utódja akár Kínán kívül is „reinkarnálódhat.”
A két vallási vezető kapcsolata korántsem volt mentes a diplomáciai nehézségektől. 2014-ben Ferenc pápa – a Vatikán és Kína közötti érzékeny viszonyra hivatkozva – lemondta a Rómába tervezett találkozóját a Dalai Lámával. Ugyanakkor II. János Pál pápa még 2003-ban fogadta őt egy zártkörű audiencián, amelyet szintén nagy körültekintéssel kezeltek, hogy ne keltsenek diplomáciai feszültséget Pekinggel.
Ferenc pápa halála világszerte mély megrendülést váltott ki. A Dalai Láma üzenete pedig nem csupán tisztelgés volt egy másik spirituális vezető előtt, hanem egyetemes értékekre – szeretetre, szolgálatra és emberségre – emlékeztetett bennünket, amelyek minden vallást és kultúrát összekötnek.
