Csángó-magyarok élnek a Fekete-tenger partján

Magyarul beszélnek a romániai Konstanca megyei Oituz település lakói, akik a moldvai csángók leszármazottai. A mai magyar nyelvű moldvai csángók felmenői az 1764-es madéfalvi veszedelem után Moldvába és Bukovinába menekülő csíki és háromszéki lakosság, azonban a csángók őseinek számottevő csoportjai már a 12. században megérkeztek.

csango-oituz

Az első világháború alatt Oituznál, Mărăşăştinél és Mărăştinél harcoltak, ami után Ferdinánd román király Dobrudzsába, a Fekete-tengeri kikötőváros, Konstanca mellé, a nekik ígért földre telepítette őket.

A két világháború között gyarapodott a csángó-magyar közösség, bentlakást is emeltek a gyerekek számára, így az otthont már ez a föld jelentette a telepeseknek, akik megszelídítették az idegen, vad környezetet, és termővé tették a száraz talajt.

A 76 éves Verona néninek az édesapja az első csángó telepesek között volt, akik kialakították az új település határait. A nő büszke a felmenőire és arra, hogy tovább vitte a családi hagyományt. A szomszédai szerint mindenkihez van egy jó szava, és kitűnő memóriája van.

A településen egyébként a lakosok többsége római katolikus. A vallás az életük minden pillanatában konstansan jelen van. Egyszer sem hiányoznak vasárnap a templomból, és úgy tartják, az imádságok segítették őket a történelem viharaiban. Annak ellenére, hogy a településen maradt fiatalok számát egy kézen meg lehet számolni, a csángó nyelv, a csángó viselet és az idősek történetei örökké élni fognak.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.




Top