A Moszkvától 4500 kilométerre fekvő Verhojasznko városban június 21-én 37,7 Celsius fokot mértek, ami gyakorlatilag az Északi Sarkkörön található. A műholdas felvételen aggasztó kiterjedésű vörös területet láttak – mondta Clare Nullis a Meteorológiai Világszervezet szóvivője.

Az idei igencsak meleg tavasz hatására hamar megolvadt a hó, és nagy sebességgel tört fel a folyókat borító jégréteg is. Ennek következtében az Északi-sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik fel, mint eddig. 1885 óta, mióta a nyilvántartást vezetnek az időjárási értékekről, az idei június 21-i hőmérséklet volt a legmagasabb.

Az Északi Sarkkör más városaiban is ijesztően magas volt a hőmérséklet: Nizhnyaya Peshában június 9-én elérte a 30 fokot, Khatanga-ban pedig május 22-én 25 fok volt. A Khatanga-i hőmérséklete ebben az évszakban átlagban 16 fok körül van, de a terület korábbi rekordja 11 Celsius fok.

Májusban a szibériai felszíni hőmérséklet átlagosan 10 fokkal volt melegebb, mint eddig, ami igencsak aggasztó jel. Nemcsak a májusi hőmérséklet volt melegebb a szokásosnál, hanem a téli és a tavaszi időjárás is eltért az eddig megszokottól.

“Noha a bolygó egésze melegszik, a probléma az, hogy ez nem történik egyenletesen” – magyarázta Freja Vamborg, a Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat (C3S) vezető tudósa. Bizonyos mértékig a nagy hőmérsékleti rendellenességek nem váratlanok, a furcsa inkább az, hogy meddig tartják fenn az átlagnál melegebb anomáliákat – hangsúlyozta a szakember.

Oroszország egészében rekordmagas hőmérsékleteket mértek 2020-ban, átlagosan 1,9 Celsius fokkal volt melegebb, mint eddig. Noha ez nem tűnik túl soknak, valójában elég jelentős ahhoz, hogy súlyos következményei legyenek.

Minden idők legforróbb nyara lehet az idén!

1881 óta ez lehet a Földön a legforróbb év – magyarázták a Nasa kutatói.

Karsten Haustein, az Oxfordi Egyetem klímakutatója szerint most esélyünk lehet, hogy tegyünk a klímakatasztrófa megakadályozása érdekében. A koronavírus miatt világszerte csökkent a szén-dioxid kibocsátás, de még így is nagyon sok káros anyag van a levegőben.

“Nagyon valószínű, hogy nem észleljük a légköri üvegházhatású gázok szintjének lassulását, de most esélyünk van arra, hogy átgondoljuk döntéseinket, és a vírus okozta válságot katalizátorként használjuk a fenntarthatóbb közlekedési és energiatermelési eszközök számára” – mondta Haustein.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.