Boleyn Anna 1533 és 1536 között volt Anglia királynéja, VIII. Henrik angol király második feleségeként került be a Tudor-házba.
Édesapja, Thomas Boleyn nemesember volt, Wiltshire grófja, édesanyját pedig Lady Elizabeth Howard-nak hívták. Anna Franciaországban tanult, Claude francia királynő udvarhölgye volt, ezért az évek során sok finom elegáns francia női praktikát tanult el, aminek köszönhetően sikerült is VIII. Henrik figyelmét magára irányítania.
Anna 1522-ben tért vissza Angliába, unokatestvéréhez, az ír James Butlerhez kívánt férjhez menni, de végül a házasság nem köttetett meg, így Anna a király első feleségének, Aragóniai Katalinnak az udvarhölgye lett.
Anna, mivel szeretett fellépni az udvari színjátszó körben, hamar felhívta magára a király figyelmét, aki el is akarta csábítani, de Anna sokáig ellenállt, nem szándékozott csak egy szimpla szeretővé válni, azt akarta, ha a király érvénytelenítse az első feleségével kötött házasságát.
VIII. Henrik bele is ment volna ebbe, azonban a Vatikánban uralkodó VII. Kelemen pápa erről hallani sem akart, így történt az, hogy az angol király megszakította a kapcsolatot a Vatikánnal, és szembe fordult a katolikus egyházzal, protestáns hitre tért át, csak hogy elvehesse feleségül Boleyn Annát.
1532-ben Anna megkapja Pembroke márkinője címet, ami az egyik legbefolyásosabb rang volt annak idején a Tudor-házban. VIII. Henrik és Boleyn Anna 1533. január 25-én kötnek házasságot. Öt nappal később VII. Kelemen pápa aláírta az angol király kitagadását a katolikus egyházból, így az anglikán egyház fejévé az uralkodó vált. 1533 június 1-jén koronázzák királynévá Boleyn Annát a Westminster apátságban, Szent Eduárd koronáját viselhette, amit korábban és később is, mindig csak a király fejére tehettek.
A királynő a Greenwich Palotában élt, a király kedvenc rezidenciáján. Teherbe is esett, de az első gyermeke koraszülötten érkezett a világra, sőt, csalódást is okozott a kicsi, mivel lánynak született. Az Erzsébet nevet kapta, akiből később I. Erzsébet néven Anglia legmeghatározóbb uralkodójává válik, és elhozza a szigetország számára az aranykort.
Boleyn Anna 1534 karácsonyán elvetélt, ekkor VIII. Henrikben merült fel először, hogy jó lenne elválni Annától, ezt is meg is vitatja Thomas Cranner érsekkel, de miután Anna ismét teherbe esik, a király elállt ezen szándékától.
Anna sok pénzt költött különböző paloták fényűző berendezéseire, ruhákra, ékszerekre, ezzel kiváltva a kormány és a nép haragját, ami csak fokozódott, miután halálra ítélték a monarchia két ellenségét, Sir Thomas More-t és John Fisher püspököt.
Anna később ismét elvetélt, így végképp kiesett a király kegyeiből. VIII. Henrik házasságtöréssel vádolta meg Annát, mindez 1536. május 2-án történt. Ezután a nőt letartóztatják, és a londoni Tower-ben tartották fogva.
Később a vád megfogalmazói azt állítják, hogy Anna 5 másik férfival is kapcsolatba került, többek között a fivérével, George-al. Noha semmi bizonyíték nem volt a házasságtörésre, a vád még azzal is kiegészült, hogy hatan a királyt is meg akarták gyilkolni.
Boleyn Annát végül 1536. május 19-én nyilvánosan kivégezték. Két nap múlva VIII. Henrik már el is jegyzi Jane Seymour-t, tíz nap múlva pedig az esküvőt is megtartják.
