Egyre növekszik a fiatalok körében a rákos megbetegedések száma, és az adatok egyre aggasztóbb képet festenek le az ifjabb generációk egészségi helyzetéről. Az orvosok aggodalommal figyelik ezt a jelenséget, amelyre igyekeznek magyarázatot találni annak érdekében, hogy megfékezzék a kór terjedését. Egy friss amerikai tanulmány, amely több mint kétmillió fiatal rákos beteget vizsgált kilenc év alatt, rámutat a riasztó valóságra.
Rengeteg hír szólt arról, hogy a vastagbélrák gyakorisága jelentősen növekszik a fiatalok körében, most azonban az is kiderült, nem ez az egyetlen ráktípus, amely szokatlanul ifjú korban üti fel a fejét. A kutatásban vizsgált betegek kétharmada nő volt, és a 33 rákos megbetegedés közül a tudósok 14-et találtak növekvő tendenciával.
A Cancer Discovery folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vastagbélrák mellett olyan ráktípusok fordulnak elő egyre nagyobb gyakorisággal a fiatalabb korosztályban, mint a gyomorrák, hasnyálmirigyrák, csont- és ízületi rák, bőrrák, emlőrák, méh- és méhnyakrák, hererák, veserák, illetve a nyirokrendszerhez kapcsolódó négy különböző típusú rák.
Ami ijesztő, hogy mind a 33 ráktípussal való megbetegedés 1%-kal nőtt évente a 15-29 évesek körében, míg a 30-39 éveseknél 1,25%-kal emelkedett az előfordulás. A kutatók szerint 5 rákfajta fordul elő kizárólag fiataloknál: a bőrrák (melanóma), a méhnyakrák, a gyomorrák, a csont- és ízületi rák, valamint a plazmasejt-daganatok. A mellrák is egyre gyakoribb. A fiatal felnőttek körében 1,85%-kal, a vastagbélrák pedig 1,71%-kal növekszik évente. Az átfogó tanulmány azt is kimutatta, hogy a 40-49 évesek körében 2,63%-kal nőtt a veserákos megbetegedések száma.
Arra a kérdésre, ami a leginkább foglalkoztat mindenkit, hogy miért növekszik a rákos megbetegedések száma a fiatalok körében, a szakértők még nem tudnak pontos választ adni. De úgy vélik, ebben az elkeserítő tendenciában az elhízás, a légszennyezés és a környezeti tényezők is közrejátszanak.
A kutatást vezető dr. Meredith Shiels így fogalmazott: „Az Egyesült Államokban egyes rákos megbetegedések előfordulási gyakorisága nőtt a korai életkorban. Sok ilyen rákos megbetegedés esetében az idősebb korosztályokban is nőtt a gyakoriság, ami arra utal, hogy a kockázati tényezők előfordulásának változása és/vagy a diagnosztika javulása minden korosztályban befolyásolhatja a kockázatot” – magyarázta a szakember.
Amit eddig tudni vélnek, hogy a vastagbélrák esetében a gyermek- vagy serdülőkorban egy bizonyos toxinnak való kitettség előkészítheti a terepet a rák későbbi kialakulásához. Egy kutatócsoport nemrégiben közel 1000 vastagbélrákos daganat DNS-ét vizsgálta különböző országokból származó embereknél. Egy közös tényezőt találtak, amely összefüggésbe hozható egy kolibaktin nevű anyag által okozott mutációval. A kolibaktin egy DNS-károsító toxin, amelyet bizonyos E. coli baktériumtörzsek termelnek.
„Az évtizedek alatt felhalmozódó életmódbeli kockázatokkal ellentétben a kolibaktin úgy tűnik, hogy egy szűk időintervallumban hat, amikor a mikrobióma még kialakulóban van, gyermekkori vagy fiatal felnőttkori szakaszban. Lehetséges kiváltó okok lehetnek az egészséges bélbaktériumokat megzavaró ismételt antibiotikum-használat, az E. coli szaporodását elősegítő, erősen feldolgozott étrend, valamint a városi életmód, amely csökkenti a változatos mikrobiális környezetnek való kitettséget” – fejti ki Justin Stebbing professzor, az angliai Ruskin Egyetem kutatója a The Conversation című lapban.
Stebbing hozzátette: „Ezek az eredmények új megelőzési stratégiákra is lehetőséget kínálnak. A szűrőprogramok a magas kockázatú baktériumtörzseket hordozó fiatal felnőttekre összpontosíthatnának, székletvizsgálattal kimutatva a kolibaktin géneket. A magas rosttartalmú, feldolgozott élelmiszerekben szegény étrend elősegítheti az egészségesebb bélmikrobiómát, potenciálisan elnyomva a káros baktériumokat. A kutatások alátámasztják a vastagbélrák szűrési korhatárának világszerte történő csökkentésére irányuló felhívásokat is, mivel a jelenlegi irányelvek szerint sok korai eset nem kerül felismerésre” – hangoztatta a professzor utalva arra, hogy a szűrés csak 50 év felett „kötelező”.
