A 84 éves Joyce Austin több, mint egy évtizeddel ezelőtt az otthona közelében a réten találkozott egy egyedül kóborló pacival. Odament hozzá, megsimogatta, és, hát a többit akár már a Kishercegből is tudhatjuk, “örökre felelős leszel azért, akit megszelídítettél”.
Joyce akkoriban még nem igazán tudta, hogyan kell bánni a lovakkal, egyben azonban biztos volt: a sárgarépát szeretik. A találkozásuk után több héten keresztül rendszeresen sárgarépával etette Start, és egy idő után teljesen bizonyossá vált számára, hogy a kedves pacinak nincs gazdája, mivel senki sem kereste.
Joyce és Star között rövid időn belül szoros barátság alakul ki, azonban az idős hölgy nem tudta bevállalni már, hogy egy lóval osztja meg az életét. Éppen ezért felhívta az egyik barátját, aki segített, hogy megfelelő otthont találjanak Star számára.
Nem sokkal később Star a Spirit of the Herd-be, egy non-profit ló- és pónirezervátumba költözött be Helsby közelében.
Joyce azt hitte, soha többé nem fogja látni a szeretett lovat.
Azonban az élet néha csodálatos meglepetéseket tartogat! Miután Joyce beköltözött a Boston Avenue-n található Simonsfield Care Home-ba, nagyon sokat mesélt négylábú barátjáról, és egy nap az ott dolgozók úgy döntöttek, hogy megszerveznek egy találkozót Joyce és Star számára.
Több mint egy évtized után a két jó barát újra találkozott. “Köszönöm szépen, csodálatos volt ez a nap, nagyon élveztem. Jó volt látni, hogy Star mennyire boldog a barátaival, igazán jó helyen lakik” – mondta meghatódva Joyce.
A lovak köztudottan nagyon jó hatással vannak az ember testi és lelki egészségére, éppen ezért nem ritka, hogy különböző betegségek vagy akár elmagányosodás esetén is terápiás “eszközként” használják őket.
Joyce, miután visszatért az otthonba, heteken keresztül mosolygott és tele volt optimizmussal, és megígérte hűséges barátjának, amint lehetősége adódik, újra meglátogatja.
