Az ENSZ legsúlyosabb figyelmeztetése: “Az éghajlati katasztrófát nem kerüljük el”

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által kiadott figyelmeztetés világosabb, de ugyanakkor elkeserítőbb, mint valaha: ha az emberiség késlelteti a szén-dioxid (CO2) kibocsátás csökkentéséhez szükséges azonnali és radikális intézkedéseket, az éghajlati katasztrófa már nem kerülhető el, jelenti az AFP.

Annak érdekében, hogy a globális felmelegedést a Párizsi Megállapodásban elfogadott ideális célkitűzés szintjén tudják tartani, az üvegházhatású gázok kibocsátását évente 7,6%-al kellene csökkenteni, a következő évtől minden évben 2030-ig, áll az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának (UNEP) éves jelentésében. Ez azt jelenti, hogy 2018 és 2030 között 55%-os csökkenésnek kellene bekövetkeznie. A 2020 utáni késés esetén, „az 1,5 C fokos” célkitűzés gyorsan elérhetetlenné válhat. Ami a globális felmelegedést +2 Celsius-fokra korlátozná, ahhoz a kibocsátást évente 2,7%-al kellene csökkenteni, 2020-tól 2030-ig.

Ezek a kibocsátások, különösen a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával, évente 1,5%-kal növekedtek az elmúlt tíz évben, és sajnos „nincs jele a lassulásnak”, jegyezte meg az UNEP. A világ már körülbelül 1 Celsius fokkal melegebb az iparosodás előtti korszakhoz képest, ez a jelenség az éghajlati katasztrófák sokszorozódásához vezet. És minden további fél fokkal az éghajlatváltozás hatása egyre súlyosabb lesz. Az UNEP szerint, ha a kibocsátás a jelenlegi sebességgel folytatódik, a bolygó a század végére 3,4 és 3,9 Celsius fok közötti felmelegedést szenvedhet el. Sajnos, még ha a Párizsi Megállapodást aláíró államok tiszteletben is tartják a kötelezettség vállalásaikat, a hőmérő higanyszála ennek ellenére is 3,2 Celsius fokkal fog emelkedni.

De az ENSZ továbbra is fenntartatja annak lehetőségét, hogy a globális felmelegedést +2 Celsius fok, esetleg +1,5 Celsius fok alá korlátozzuk. Ebből a célból a Párizsi Megállapodás aláírói a kötelezettségvállalásokat azonnali és kézzelfogható tettekkel kell alátámasszák.

„Tíz év, éghajlati téren történő odázgatás vezetett minket oda, ahol most vagyunk” – mondta Inger Andersen, az UNEP igazgatója az AFP-nek

Az emberiség túl magas árat fog fizetni a jövőben!

Ez a „sötét” megállapítás világos üzenetet küld néhány nappal az ENSZ COP25-ös éghajlati találkozója előtt, amelyet december elején Madridban tartanak. „Ha most nem teszünk sürgős intézkedéseket (…), akkor túl fogjuk lépni a +1,5 fokos kitűzött célt” – mondta Andersen.

A Párizsi Megállapodás előírja, hogy 2020 végéig felül kell vizsgálni az államok kötelezettségvállalásait Glasgowban a COP26-ra vonatkozóan, ám eddig csak 68 ország vállalta ezt, és egyikük sem volt G20-tag, jegyzi meg az AFP.

Ha Kína, az EU vagy India teljesíti jelenlegi kötelezettségvállalásait a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, legalább hét tag, köztük az Amerikai Egyesült Államok és Japán, ezt nem fogja megtenni.

Az ENSZ cselekvési terveket indít a G20-országok számára az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás érdekében: új széntüzelésű erőművek létesítésének betiltását javasolja Kínában, a tömegközlekedési hálózat hatalmas fejlesztését Indiában vagy új, nulla kibocsátású autók bevezetését 2030-ig az Amerikai Egyesült Államokban.

„Ezek a radikális változások a gazdaságban nem érhetők el a fogyasztói értékek, normák és kultúra alapos megváltoztatása nélkül” – hangsúlyozza a jelentés.

A globális felmelegedés leállítására irányuló erőfeszítések hatalmas befektetéseket vonnak maguk után.

Például egy +1,5 Celsius fokos forgatókönyv szerint az UNEP megemlíti, hogy a 2020 és 2050 között években, több mint 1,600-3,8 milliárd dolláros beruházást kellene végrehajtanak az energiaszektorban. És ha az átmenet ezen pénzügyi vagy társadalmi költségei hatalmasaknak tűnnek, akkor az esetleges késés még gigászibb és egyre valószínűtlenebb lesz. Bizonyításként, ha az emberiség 2010-től elkezdett volna komolyan cselekedni, akkor a kibocsátást a +2 Celsius fokhoz évi 0,7%-kal, a +1,5 Celsius-fok esetén pedig 3,3%-kal kellett volna csökkentenie.

John Ferguson, az Economist Intelligence Unit elemzője szerint azonban valószínűleg már elkéstünk, az állami ígéretek és a ténylegesen zajló tevékenységek közötti különbségek miatt. „Ez a rés magyarázza azt a pesszimizmust, miszerint már sajnos nem korlátozhatjuk a hőfokot +1,5 Celsius fokra” – mondta.

Az ENSZ hétfőn figyelmeztetett, hogy a globális felmelegedést okozó fő üvegházhatású gázok 2018-ban új rekordokat értek el, “a lassulás jele nélkül”.

„Nincs jele az üvegházhatást okozó gázok légköri koncentrációjának lassulásának, sőt még enyhébb csökkenésének sem, annak ellenére, hogy a Párizs-i megállapodásban vállalt összes kötelezettségvállalást a résztvevők egyöntetűen elfogadták” – mondta a Szervezet főtitkára.

A tudósok szerint az emberi tevékenységekhez kapcsolódó szén-dioxid (CO2), amely a légkörben fennmaradó legfontosabb üvegházhatású gáz, 2018-ban új rekordkoncentrációt mutatott: 407,8 ppm (ppm) azaz 1750-től 147%-al meghaladva az iparosodás előtti szintet. A WMO aggodalmának oka, hogy a szén-dioxid-koncentráció éves növekedése, amely évszázadok óta fennáll a légkörben, és még inkább az óceánokban, meghaladja az elmúlt 10 év átlagos növekedési ütemét. A kutatók megfigyelései szerint az üvegházhatású gázok és a metán koncentráció (CH4) szintén magasabb növekedést mutatott, mint az elmúlt évtized átlaga.

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.




Top