Kuriózum„Az egypetéjű ikertestvéremet lelőtték - A gyász mindig ott lesz, de te...

„Az egypetéjű ikertestvéremet lelőtték – A gyász mindig ott lesz, de te magad megváltozol”

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon és a Google Hírek-en!

Amy Cowie (ma már Buckley) és ikertestvére, Ashley mindig is nagyon közel álltak egymáshoz. Mindketten a Florida State University diákjai voltak, és bár nem ugyanazon a szakon tanultak – Amy fogorvosi, Ashley pedig belsőépítészeti tanulmányokat folytatott – igyekeztek minél több időt együtt tölteni, ugyanahhoz a diákszövetséghez tartoztak, ugyanazok voltak a barátaik, egy szobában laktak az egyetemi kampuszon, és általában véve elválaszthatatlanok voltak.

„Ez volt a legnagyobb feltétel nélküli szeretet. Ashley a szó szoros értelmében a másik felem volt. A tény, hogy egyszerűen csak sétálsz valaki mellett, és még csak beszélnetek sem kell – tudod, mit érez, és mit gondol a másik. Egyszerűen gyönyörű, tökéletes kapcsolat volt” – magyarázta Amy.

2011. január 8-án azonban egy tragikus baleset mindent megváltoztatott. Az akkor 20 éves nővérek Amy akkori barátjának kollégiumában buliztak néhány barátjukkal. Ashley egy ponton átment Amy barátjának szobájába, hogy az ottani mosdót használja. Amikor benyitott, a fiú egy puskával az ölében ült az íróasztalnál, a fegyver véletlenül elsült, és mellkason találta a belépő lányt – írja az ABC News.

„Az egypetéjű ikertestvéremet lelőtték - A gyász mindig ott lesz, de te magad megváltozol”
Amy és Ashley elválaszthatatlanok voltak – Fotó: Amy Buckley

A golyó azonnal megölte Ashley-t, Amy barátja pedig kétségbeesve rohant végig a folyosón, hogy elmondja, szörnyű baleset történt. Amy részletesen elmesélte annak az estének a tragikus eseményeit, és azt, ahogy megpróbálta újraéleszteni a nővérét. A barátai mentőt hívtak, és átvitték őt egy másik szobába.

„Az ágyon ültem, és egy rendőr ült mellettem. Nem akartam odanézni. Csak azt kiabáltam, hogy ne mondják el nekem, mi történt. Aztán bejött egy másik rendőr. A szemem sarkából ránéztem, és láttam, ahogy megrázza a fejét, mintha azt mondta volna: Nincs remény. Folyamatosan kiabáltam nekik, hogy küldjenek kórházba, és adjanak nekem gyógyszert, mert nem tudtam, mit fogok tenni. Becsuktam a szememet, mert annyira féltem, hogy egy hullazsákot fogok látni” – idézte fel Amy.

A baleset után Amy otthagyta az egyetemet, és visszaköltözött a szüleihez a floridai Jacksonville-be. A gyász kezdetben valósággal bénító és elviselhetetlen volt. „Olyan, mintha a testeden kívül állnál. Nem érzed valóságosnak. Annyira kimerítő volt. Nem is napról napra, hanem óráról órára éltem” – mondta Amy, hozzátéve, hogy már csak az iker szó említésétől is kiborult.

„Az egypetéjű ikertestvéremet lelőtték - A gyász mindig ott lesz, de te magad megváltozol”
Amy az Észak-Floridai Egyetemen szerzett dip – Fotó: Amy Buckley

Amy végül elkezdett terápiára járni, és gyógyszereket is szedett. A terapeutája poszttraumás stressz-szindrómát diagnosztizált nála, ő pedig szó szerint ezeknek a találkozóknak élt, ez tartotta benne a lelket, és adott reményt, hogy a jövőben teljes élete lehet.

Miközben pedig próbálta feldolgozni a veszteséget, a családnak a tárgyalással is meg kellett birkóznia. Amy szüleivel minden egyes nap jelen volt a bíróságon, és a tanúk padján is kénytelen volt feleleveníteni a tragikus éjszaka eseményeit. „Nem akartam kimosni a vérét a hajamból, mert csak ez maradt meg belőle. Iker nélküli ikertestvér lettem” – mondta a vallomásában.

2012. június 15-én a bíró 20 év börtönbüntetésre és 10 év próbaidőre ítélte a fiút, aki lelőtte Ashley-t, és ezzel a család legalább egy kicsit megkönnyebbült. „Úgy éreztem, hogy valóban igazságot szolgáltattunk neki” – mondta Amy.

Most, több mint egy évtizeddel azután, hogy elvesztette ikertestvérét, Amy azt mondja, megtanult együtt élni a gyásszal, és úgy érzi, az a küldetése, hogy másoknak is segítsen ebben. „A gyász olyan, mint egy mókuskerék a fejemben, ami csak forog és forog, és soha nem áll meg. Mindig ott lesz. De te magad megváltozol. Megtanulod, hogy érezd jobban magadat. Tudod, hogy kell jobban megbirkózni vele, ismered a kiváltó tényezőket. Megtanulod, hogy élhetsz jobb életet a gyásszal” – magyarázta.

Amy közben elvégezte az egyetemet, ma már házas, két gyerek édesanyja, és azt mondja, gyönyörű élete van, de elismeri, hogy kemény munkával jutott el oda, ahol most van. „Más elképzelésem volt arról, hogy fog kinézni a jövőm, amikor még volt egy ikertestvérem ezen a Földön. De még mindig boldog lehetek, és még mindig lehet családom, és ez gyönyörű” – mondta.

„Az egypetéjű ikertestvéremet lelőtték - A gyász mindig ott lesz, de te magad megváltozol”
Amy férjével és két fiával Fotó: Amy Buckley

Amy egy blogot is indított, ahol tanácsokat ad azoknak, akik megpróbálnak szembenézni a gyásszal, ugyanakkor a gyászolók hozzátartozóinak is.

A gyászolóknak Amy három kulcsfontosságú tanácsot adott:

1. Nincs olyan, hogy közvetlen út: „Minden kizárólag rajtad áll. Nincs hozzá könyv. Nincs menetrend.” – mondja Amy.

2. Nem kell magyarázkodnod a fájdalmad miatt: „Nem kell bűntudatot érezned, amiért elmentél egy étterembe. A bűntudat abból fakad, hogy látod, hogy gyászol a többi ember, de ez nem jelenti azt, hogy neked is így kell tenned.”

3. Csinálj olyan dolgokat, amiktől jól érzed magadat: Amy szerint rendkívül fontos, hogy azt tegyük, ami az adott pillanatban a legjobbnak tűnik. „Megtanulod, hogy érheted el, hogy több jó napod legyen, mint rossz.”

Azok számára, akik egy gyászoló szerettüket próbálják támogatni, szintén három fontos tanácsa van:

1. Tudd, mire van szüksége a gyászolónak: „Minden ember más. Kérd meg, hogy mondja el, mire van szüksége tőled, mi az, amit szeretne.”

2. Nincsenek helyes szavak – de vannak szavak, amelyek segíthetnek: Amy szerint arra kell törekedni, hogy ne próbáljuk meg kisebbíteni az illető fájdalmát, és ne hasonlítsuk azt össze a magunk fájdalmával. Ugyanakkor az is fontos, hogy ne tegyünk olyan ígéreteket, amiket nem tudunk betartani.

„Ahelyett, hogy azt mondanád: Itt vagyok neked, hívj bármikor, mondd inkább ezt: Támogatni foglak, ahogy csak tudlak. Ahelyett, hogy azt mondanád: Megértem a fájdalmadat, mondd azt: Nem értem a fájdalmadat, de fontos vagy nekem” – tanácsolja Amy.

3. Semmit sem szabad túl személyesen venni: „Ne sértődj meg, ha nem válaszol az üzeneteidre. Ebben a kapcsolatban most csak adnod kell, és eljön majd az idő, amikor újra kapni is fogsz cserébe.”

A gyásszal mindenkinek szembe kell néznie élete bizonyos pontjain. Amy szerint azonban az a legfontosabb, hogy kezeljük azt, mihez kezdünk a borzalmas dolgokkal, amiket az élet az utunkba sodor.

Legfrissebb

Hirdetés

Aktuális kedvencek

Ez is tetszeni fog

Kapcsolódó cikkek