Az emberiség egyre több olyan vírussal lesz kénytelen szembenézni a közeljövőben, amely egyre nagyobb valószínűséggel fatális kimenetelű lehet, és ennek egyik oka az, hogy egyre mélyebbre merészkedünk a trópusi esőerdők rengetegében, ahol halálos vírustörzsek rejtőzködnek – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak Jean-Jacques Muyembe Tamfum, aki 1976-ban nagyban hozzájárult az Ebola felfedezéséért.
A fiatal Muyembe doktor véranalíziseket végzett egy rejtélyes betegség felderítésekor, amely leginkább vérzést okozott, és a páciensek 88 százaléka, valamint az őket kezelő orvosok 80 százaléka vesztette életét, legalábbis ez történt a Yambukui-i kórházban, 1976-ban, az évben amikor azonosították az Ebola-vírust. A kezdetben 50-90 százalékos elhalálozási rátát elérő vírus a nevét a Kongói Demokratikus Köztársaságon áthaladó Ebola folyó völgye után kapta.
Afrikában most is rendkívüli a helyzet, hiszen az őserdők közelsége folyamatosan potenciális veszélyt jelent arra vonatkozóan, hogy halált okozó, különböző patogénekkel kerülnek kapcsolatba az ottélők, és így útjára indulhat akár egy világméretű járvány.
A CNN-nek nyilatkozó Muyembe, aki a bejelentkezéskor Kongó fővárosában tartózkodott, arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sok állatról emberre terjedő vírus rejtőzhet a trópusi esőerdők rejtett mélyén, és csak idő kérdése, hogy mikor indul be egy új fertőzési hullám, amilyen anno a HIV-, a SARS-, a MERS-vírus okozta világjárvány volt, vagy amilyen az éppen most tomboló COVID19-vírus, amiről a szakértők úgy tudják, hogy Kínából terjedt szét, mégpedig egy denevérfaj közvetítésével jutott be az emberi szervezetbe.
Az első, állatról emberre terjedő vírust 1901-ben azonosították, ez okozta a sárgaláz nevű betegséget, és azóta több mint 200 olyan kórokozót fedeztek fel, amelyek valamilyen betegséget idéznek elő az emberekben.
Az Edinburgh-i Egyetem epidemiológusa, dr. Mark Woolhouse elmondása szerint évente 3-4 olyan új vírust azonosítanak, amelyek különböző állati fajoktól származnak, és ez a szám egyre nőni fog, mivel az ember egyre több vadonélő állatfaj otthonát alakítja át, vagy rombolja le, főként az esőerdőkben élő fajokról van szó.
Az ENSZ figyelmeztetése szerint, ha az esőerdők irtása a jelenlegi ütemben halad, ez a fajta trópusi ökoszisztéma a század végére teljesen eltűnhet, de ezzel együtt nagyon sok, vélhetőleg halálos vírustörzs szabadulhat az emberiségre.
Szerencsére vannak pozitív lépések: egy nemzetközi kutatócsoport a Science magazinnak elmondta, hogy egy 9.6 milliárd dolláros befektetés révén akár 40 százalékkal visszafogható az erdőirtások mértéke. Egy hasonló program, amely 2005 és 2012 között zajlott Brazíliában, 70 százalékkal mérsékelte az esőerdő-irtásokat, és ezzel együtt a potenciálisan halálos vírusok felbukkanási aránya is csökkent.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a COVID19-vírus elleni védekezés a következő 10 évben, világszinten elérheti a 28 trilliárd dolláros költséget, amiből csak az Egyesült Államokban 16 trilliárdra fog rúgni az összeg, legalábbis ezt számolta ki két, Harvardon tanító közgazdász, David Cutler és Larry Summers.
