Az izzadás egészséges és természetes folyamat, de az arc és a fej vagy akár más testrészek fokozott izzadása akár bizonyos egészségügyi problémák jele is lehet.

Az arc és a fej túlzott izzadása: mi az oka, és mit lehet tenni ellene?

A túlzott izzadás, vagy hiperhidrózis, azt jelenti, hogy akkor is izzadunk, ha ennek semmi különösebb oka nincs. Elég gyakran előforduló probléma, százból körülbelül 1-3 embert érint. A hiperhidrózisnak két típusa van: beszélhetünk elsődleges és másodlagos változatokról.

Az elsődleges fokális hiperhidrózis a leggyakoribb típus, amely akkor fordul elő, amikor a túlzott vagy szélsőséges izzadás nem kapcsolódik más állapothoz vagy gyógyszeres kezeléshez. Ha a hiperhidrózis oka gyógyszeres kezelés vagy valamilyen betegség, abban az esetben másodlagos hiperhidrózisról van szó.

Az arc és a fej fokozott izzadása

Amikor a túlzott izzadás az arcot és a fejbőrt érinti, azt craniofaciális hiperhidrózisnak nevezzük. De a fokozott izzadás jelentkezhet a hónalj, az ágyék területén, vagy akár a talpakon is. Hiperhidrózis esetében arról van szó, hogy minden nyilvánvaló ok – például meleg, testmozgás, szorongás – nélkül izzadunk, és a verejték szaga is eltér a szokásostól.

Ez a fajta túlzott izzadás érintheti csak a test bizonyos régióit, míg más területek szárazok maradnak. Sokan szégyenkeznek emiatt a meglehetősen kellemetlen probléma miatt, és inkább elkerülik mások társaságát, így elmondhatjuk, hogy a túlzott izzadás befolyásolhatja a mindennapi tevékenységünket, akadályozhat például a munkában, vagy a testmozgásban is.

A túlzott izzadás bárkit érinthet, és bármely életkorban előfordulhat, de az elsődleges hiperhidrózis sokszor gyerekkorban, vagy a pubertás után jelentkezik, és tünetei az életkor előrehaladtával csökkenhetnek.

A másodlagos hiperhidrózisban szenvedők általában egész testükben izzadnak, a tünetek bármelyik életkorban jelentkezhetnek. Ugyanakkor a tünetek hajlamosak hirtelen kialakulni. A másodlagos hiperhidrózis fokozott éjszakai izzadást is okozhat.

Mi okozza a hiperhidrózist?

Az elsődleges hiperhidrózist több tényező is kiválthatja, például a verejtékmirigyek működésének zavara. A verejtékmirigyeknek két fajtája van: az ekrin és az apokrin mirigy. Az ekrin mirigy elsősorban idegrendszeri, illetve érzelmi hatásra termel váladékot, míg az apokrin mirigyek hormonális hatásra. Az apokrin mirigyek által termelt verejték fehérjéket, szénhidrátokat, ammóniát, zsírt, és olyan szerves vegyületeket tartalmaz, amelyek elszínezik azt.

A hiperhidrózis akkor fordulhat elő, amikor az agy jeleket továbbít a test lehűtésére, akkor is, amikor erre nincs szükség. A genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, a hiperhidrózisban szenvedők körülbelül 33%-ának van olyan családtagja, akit szintén érint ez a probléma.

Ami a másodlagos hiperhidrózist illeti, kiválthatja fertőzés, cukorbetegség, klimax, pajzsmirigy-túlműködés, elhízás, köszvény, daganatok, antidepresszánsok szedése, Parkinson-kór, alkoholfogyasztás (vagy éppen az alkoholról való leszokás időszaka), bizonyos fejsérülések, a vérsejtek vagy a csontvelő rendellenességei, például a Hodgkin-limfóma, bizonyos ritka örökletes betegségek, irritáció, vagy a szimpatikus idegrendszert érintő betegségek.

Számos más tényező is hatással lehet a hiperhidrózis tüneteire: meleg időjárás, alkohol vagy fűszeres ételek, koffein, nátrium-glutamátot tartalmazó termékek, szorongás, szoros vagy túl vastag ruhák viselése, testmozgás.

Mit lehet tenni a túlzott izzadás ellen?

Van néhány egyszerű tanács és otthon is alkalmazható módszer, amivel enyhíteni lehet a kellemetlen tüneteket: kerüljük a túlságosan meleg helyeket, viseljünk vékonyabb, bő ruhákat, és lehetőleg világosabb színeket, például fehéret. Emellett lehetőleg viseljünk inkább természetes anyagból készült ruhadarabokat.

A hajunkat vágassuk rövidre, vagy, ha a hosszú hajat részesítjük előnyben, kössük lófarokba, vagy kontyba, hogy ne lógjon az arcunkba és a nyakunkba. Legyen mindig a kezünk ügyében egy nagyobb zsebkendő vagy törölköző, ami jól szívja a nedvességet, és amivel megtörölhetjük az arcunkat. Ugyanakkor viselhetünk olyan fejpántokat is, amelyek megakadályozzák, hogy az izzadságcseppek legördüljenek az arcunkon (amilyet egyes teniszezők is viselnek).

Ha valaki irodában dolgozik, tarthat egy kisméretű ventilátort az íróasztalán, vagy akár egy még kisebb, akkumulátoros változatot a táskájában is magánál tarthat. Ugyanakkor az arcpúder használata is javasolt.

Ha a fokozott izzadást szorongás váltja ki, stresszcsökkentő technikákkal (légzőgyakorlatok, meditáció, jóga stb.) vagy kognitív viselkedésterápiával is próbálkozhatunk.

Ha az otthoni gyógymódok nem csökkentik a túlzott izzadás tüneteit, az orvos más kezeléseket is javasolhat, például glikopirolát vagy botulinum toxin injekciókat (ezek hatása általában 2-6 hónapig tart). Ugyanakkor javasolhat különböző, például alumínium-kloridot tartalmazó izzadság gátlókat, amelyek blokkolják az verejtékmirigyeket, béta-blokkolókat, benzodiazepineket, amelyek a szorongás fizikai tüneteit blokkolják, antikolinerg szereket és antimuszkarin gyógyszereket, amelyek blokkolják az acetilkolint, egy neurotranszmittert, ami segít aktiválni a verejtékmirigyeket.

Iontoforézist is javasolhatnak, ebben az esetben a túlzott izzadás által érintett területet úgy kezelik, hogy gyenge elektromos áramot vezetnek át vízen vagy nedves tamponon keresztül (bár az eljárást főleg a tenyér és a talp izzadása esetén használják).

Ritka vagy extrém esetekben, amikor a tünetek nem reagálnak más kezelésre, műtétre lehet szükség. A lehetséges sebészeti beavatkozások magukban foglalják a verejtékmirigyek eltávolítását vagy megsemmisítését, de ezeket többnyire nem a fej, hanem a test más területein alkalmazzák.

Az endoszkópos thoracalis szimpatektómia (ETS) az egyik leggyakrabban alkalmazott műtéti beavatkozás hiperhidrózis esetén. Ez az izzadás kiváltásáért felelős idegek elvágását jelenti az érintett területen, nagyon kicsi metszésekkel. Ez megakadályozza, hogy az idegek jelzéseket továbbítsanak a verejtékmirigyeknek.

Egy másik lehetséges módszer, hogy az érintett területen levágják, vagy lekaparják a verejtékmirigyeket. A verejtékmirigyek eltávolítására elektromágneses sugárzás is alkalmazható, de ezt leginkább a hónalj területén alkalmazzák.

Fotó: Flickr.com

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.