Péntek reggel újabb fordulatot vett a magyar közélet egyik legnagyobb politikai botránya: a Sándor-palota nyilvánosságra hozta a K. Endrének adott kegyelmi döntéshez kapcsolódó hivatalos dokumentumokat. Az érdeklődés akkora volt, hogy a köztársasági elnöki hivatal honlapja rövid időn belül gyakorlatilag elérhetetlenné vált, a feltöltött iratok pedig hosszú percekig nem nyíltak meg.
Az ügy évekkel ezelőtt robbant ki, amikor kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, K. Endrének. Az egykori igazgatóhelyettes a jogerős ítélet szerint tudott az intézményvezető által elkövetett szexuális visszaélésekről, sőt, az egyik áldozatot hamis vallomás aláírására is rávette.
A most nyilvánosságra került dokumentumokból több eddig ismeretlen részlet is kirajzolódik. A Sándor-palota által közzétett iratok szerint az államfő hivatalán belül működő Alkotmányossági és Jogi Igazgatóság készítette elő a kegyelmi döntésekhez kapcsolódó anyagokat. A szervezeti szabályzat alapján az igazgatóság közvetlenül Novák Katalin kabinetfőnökének irányítása alatt állt.
A dokumentáció szerint K. Endre ügye az igazságügyi miniszter 2023. évi IV. számú kegyelmi előterjesztésében szerepelt, amely 2023. április 19-én érkezett meg a Sándor-palotába. Az előkészítő anyagokat április 24-én terjesztették fel az államfő kabinetfőnökéhez.
Az egyik legfontosabb részlet, hogy a felterjesztő feljegyzés – „a bevett gyakorlattól eltérően” – kétféle döntési változatot is tartalmazott: egy elutasító és egy kegyelmet adó verziót. A dokumentum ugyanakkor egyértelműen azt javasolta, hogy a köztársasági elnök utasítsa el K. Endre kegyelmi kérelmét.
Az indoklásban részletesen szerepelt, hogy az elítélt már reintegrációs őrizetben, otthon tölti büntetését, közel áll a nyugdíjkorhatárhoz, ezért a munkába állása sem indokolja a mentesítést. A feljegyzés arra is kitért, hogy a kegyelmi eljárásban a bűnösség kérdése nem vizsgálható újra, és nem áll fenn olyan rendkívüli körülmény, amely pozitív döntést indokolna.
A dokumentumok szerint az igazságügyi tárca és a Sándor-palota jogi igazgatósága egyaránt az elutasítást támogatta. Varga Judit akkori igazságügyi miniszter sem javasolta a kegyelmet.
Ennek ellenére Novák Katalin végül a kegyelmet biztosító határozatot írta alá.
A nyilvánosságra került iratok szerint a folyamat több ponton is eltért a szokásos eljárásrendtől. A kegyelmet megadó, aláírt eredeti határozat például nem került vissza az igazgatósághoz, és az ellenjegyzésre történő továbbítás sem a megszokott hivatalos átirattal történt.
A Sándor-palota közlése szerint az igazgatóság csak akkor értesült arról, hogy Novák Katalin végül a kegyelmet biztosító döntést írta alá, amikor az igazságügyi miniszter ellenjegyzése már megtörtént.
A köztársasági elnöki hivatal által közzétett dokumentumok között szerepel többek között:
- a Hunnia-perhez és a pápai kegyelmi felhíváshoz kapcsolódó 2023. március 9-i feljegyzés,
- egy 2023. április 3-i összefoglaló a folyamatban lévő kegyelmi ügyekről,
- felterjesztő feljegyzések,
- határozattervezetek,
- valamint a KEH/2787-6/2023 számú kegyelmi döntés hiteles másolata is.
A dokumentáció egyik visszatérő eleme Ferenc pápa 2022 decemberi felhívása, amelyben a világ államfőit a kegyelem gyakorlására ösztönözte. A Sándor-palota szerint Novák Katalin ennek hatására döntött úgy, hogy a 2023-as pápalátogatáshoz kapcsolódóan egyszerre több személy számára ad kegyelmet.
A dokumentumok nyilvánosságra hozatalát megelőző napokban Magyar Péter és a Sándor-palota között nyilvános üzengetés zajlott arról, hogy ki hozza nyilvánosságra az iratokat. Magyar Péter korábban felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy tegye közzé az államfő hivatalában található teljes „kegyelmi dossziét”.
A Sándor-palota pénteki közleményében azt írta, hogy a köztársasági elnök „kezdettől teljes egészében támogatja” a kegyelmi ügy kivizsgálását, ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte, hogy a különböző hatalmi ágak közötti kommunikáció „a közösségi média és a sajtó felületeire helyeződött át”.
Az ügy politikai következményei már korábban is történelminek bizonyultak. A botrány kirobbanása után Novák Katalin lemondott köztársasági elnöki tisztségéről, Varga Judit pedig visszavonult a közélettől. Az eseményekkel párhuzamosan került a politika középpontjába Magyar Péter, aki később a Tisza Párt élén választási győzelmet aratott a Fidesz felett.
