A 41 éves Ian Copete már születésétől kezdve súlyos veseproblémával küzd, ennek következtében eddigi élete során már 4 alkalommal esett át vesetranszplantáción és napi szinten szorul dialízises kezelésre. Mindezek ellenére a hős apa kitartóan dolgozik, hogy nevelhesse lányát, ám az egyre feljebb kúszó energiaárak a családjára is súlyos csapást mértek.
Ennek az apukának, akinek napi szinten szüksége van az árammal működő dialízist biztosító gépre, a téli energiaárak igazi rémálomképet jelentenek. Ian Copete energiaszámlái a jól megszokott 150 font/hónap értékről egyszerre csak 400 font/hónapra ugrottak meg, így a család kénytelen volt lekapcsolni a kis kétszobás panellakásuk fűtését legalább addig, amíg a kínzó mínuszok be nem köszöntenek.
A 41 éves édesapa szavai szerint a család sokszor a sütő hőjét használja fel a kis lakás kifűtésére, ám ezt is csak akkor, amikor előzőleg valamilyen étel készült benne. Máskor a lánya, a kis Lyra meleg italokkal és öleléssel próbálja felmelegíteni a kezelésre szoruló édesapját.
A tanítóként dolgozó férfi mára odáig jutott, hogy heti 12 órát engedhet magának meg a dialízises kezelésből az ajánlott heti 20 óraszám helyett és ezt is csak azért gazdálkodja ki, hogy képes legyen naponta ellátogatni az iskolába és pénzt keresni.
A jelenlegi helyzet szerint tehát Iannak konkrétan választania kell, hogy hagyja az otthonát kihűlni, de cserébe megkaphatja a kezelést s így képes dolgozni, vagy a meleg otthon mellett dönt viszont kezelés hiányában képtelen lesz munkát vállalni.
A dialízist biztosító készülék óriási mennyiségű energiát fogyaszt, ami nem is csoda, hiszen a vesék helyett ez a készülék tisztítja meg a férfi vérét, majd juttatja vissza a véráramba. Az amúgy is nagy kellemetlenségekkel járó kezelést csak tovább rontja a hűvös környezet.
Ian felesége, a 41 éves Heather minden tőle telhetőt megpróbál annak érdekében, hogy enyhítsen férje szenvedésein. Mivel a megélhetési költségek válsága szinte világszerte sújtja az átlag és a szegényebb háztartásokat, így Ian családja sem számíthat egyelőre állami támogatásra.
„Szörnyű érzés, de mégis szerencsésnek érzem magam, amiért egész életem során végig kísért az állapotom, mert mindig küzdenem kell és megszoktam. Akiknél még csak most diagnosztizálják, azoknak el sem tudom képzelni mekkora sokkot jelenthet. Próbálom tartani a heti 20-as óraszámot, ami a dialízist illeti, de minél több időt töltenék a gépen, annál jobb lenne az egészségem szempontjából” – meséli Ian.
„Normális esetben a vesék állandó működésben vannak, de az enyémek teljesen inaktívak, így csak akkor működik a vesék funkciója, amikor a gépen vagyok. A feleségem remek ”hőtermelő” praktikákkal áll elő, hatalmas függönyökkel próbáljuk bent tartani a meleget, nyitva hagyjuk a sütő ajtaját, sőt akár a hajszárítót is bevetjük ha egy kis melegre vágyunk. Jobb, mint a semmi. Egyelőre nem fűtünk, mert nem engedhetjük meg magunknak, aztán meglátjuk mit hoz a december.”
„A lányom, Lyra mindig meleg takarókkal takar be és teát hoz, imádnivaló kislány. De nem ilyen körülmények között kellene felnőjön. Sokkal több törődést és figyelmességet érdemelne. Próbálom a lehető legtöbbet nyújtani számára, de most csak ennyire futja” – meséli szomorúan Ian. „A feleségem majd csak januárban fogja megejteni a karácsonyi bevásárlást, amikor az árak már nem lesznek az egekben.”
„Próbálok nem kórházba kerülni, mert már így is két szülinapjáról lemaradtam a lányomnak, azért, mert bent feküdtem. Szörnyű, mert nem tehetek ellene semmit sem és csak annyit akarok, hogy otthon lehessek velük.”
Az angliai kormány nemrég sürgető intézkedést jelentett be, amivel megnövelnék az otthoni ellátásra szorulók támogatásának összegét 51%-kal. A Kidney Care UK szervezet 240%-os támogatási emelést sürget, mivel az infláció és a magas rezsiárak leginkább a veszélyeztetett családokat sújtják. Ian is abban bízik, hogy hamarosan valamilyen formában megérkezik a segítség, különben fogalma sincs hogyan fogják a családjával átvészelni a hideg téli hónapokat.
