A csecsemő gyomor-bélrendszere születéskor még nagyon éretlen, és számára a legideálisabb táplálékforrás, amit legjobban képes megemészteni az anyatej. A csecsemő növekedése során a bélrendszer beérik, a bélbolyhok és enzimrendszerek jelentős változásokon mennek át, amelyek folyamatosan megteremtik a feltételét a folyékony és fél szilárd táplálékok bevezetésének.
A gyakorlatban a minden egyes anyuka másként áll ehhez a kérdéshez, van, aki a nagykönyv szerint mindent pontosan a gyermekgyógyászok ajánlása szerint csinál, vannak anyukák, akik meg a csecsemő igényeihez alkalmazkodva, türelmesen kezdik el a pépes táplálék bevezetését.
Mivel minden csecsemő más és minden anyuka egyedi módon neveli kis csemetéjét nehéz ebben a témában közös nevezőre jutni. Azonban fontos tudni, hogy van 1-2 olyan aranyszabály, amit be kell tartani, mert a felelőtlenül bevezetett zöldségek és leveles növények súlyosan befolyásolhatják a csecsemő egészségi állapotát.
Egy előző bejegyzésünkben már részletes tájékoztatót adtunk a pépes ételek bevezetéséről és azok mikéntjéről a pediáter szakorvosok ajánlásai alapján, azonban most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy mit ne adjunk a csecsemőnek.
A napokban került kórházba súlyos életveszélyes állapotban egy csecsemő a céklapüré miatt, ami nagy visszhangot keltett a magyar médiában is.
Most megtudhatod, hogy, melyek azok a zöldségek amelyek veszélybe sodorhatják a csecsemő életét és hogy miért károsak az egészségre.
Egyes leveles növények (saláta, spenót) és zöldségek, mint a cékla, sárgarépa, zeller nagymértékben képesek felszívni a talajból az ott lévő nitrátokat. Sajnálatos módon a talajok és vizek egészsége, is egyre rosszabb és a vegyszerek, műtrágyák miatt azok nitrát tartalma jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. Ennek köszönhetően ezekben a talajokban termesztett zöldségek és növények nitrát tartalma is értelemszerűen magas. (Egy újabb ok, hogy miért ragaszkodjunk a bió termékekhez). Ezen zöldségek elfogyasztása a felnőtt emberi szervezet számára igaz, hogy egy plusz megterhelést jelenthetnek, de a belekben lévő enzimek által sikerül kiküszöbölni a nitrátokat.
A csecsemők bélrendszere mivel 12 hónapos korig ilyen szempontból éretlen, ezért a zöldségpürével bejutó nitrátokat nem tudják semlegesíteni. A gondot nem maga a nitrát, hanem az abból képződő nitritek okozzák. A nitritek a vér oxigénszállító képességét befolyásolják és methemoglobinémiának nevezett elváltozást okoznak. Így a sejtek nem kapnak megfelelő oxigénellátást és “fulladozni” kezdenek. Ez klinikailag légszomjban és cianózisban (a bőr kékes-lilás elszíneződésében) nyilvánul meg. Maximális sürgősségi állapot, hiszen, ha nem kap a kisbaba elsősegélyt, akkor ez az életébe is kerülhet.
A pár napja történt mérgezés során a kisbaba vérében a nitrát szint olyan magas volt, hogy közel volt az életveszélyes állapothoz, ha a szakorvosi beavatkozás nem történt volna meg.
A legtöbb hazai sajtóforrás csak „mérgező cékla”, “céklamérgezés” címmel illeti a történteket, azonban nagyon tisztán és szakszerűen kaptunk választ a történtekre a FEM3 reggeli műsorában, ahol Zoltai Anna, a NÉBIH osztályvezetője és Jordán László elnökhelyettestől megtudhattuk, hogy nem a cékla vagy az őstermelő a felelős (amint ezt az egyes sajtóforrások hangsúlyozták), hanem a nem megfelelő módon bevezetett táplálék a kisbaba étrendjébe.
NITRÁT TARTALOM MG/KG | ZÖLDSÉGEK |
1000 mg/kg-nál nagyobb NITRÁT tartalom | Cékla, spenót, saláta, zeller |
100-1000mg/kg közötti NITRÁT tartalom | Répa, káposzta, burgonya, padlizsán, zöldbab |
100mg/kg alatti NITRÁT tartalom | Paradicsom, paprika, spárga, hagyma, friss gyümölcsök (málna, szamóca, ribizli, cseresznye) |
Még egyszer hangsúlyoznánk, hogy mivel a forgalomban lévő cékla, zeller, sárgarépa, saláta, spenót nitrát tartalma nem ellenőrzött, ezért 12 hónapos kor alatt ezekből a zöldségekből készült pürék adása nem ajánlott.