KuriózumA buddhizmus szerint ezt a 10 dolgot a lehető leghamarabb törölnöd kellene...

A buddhizmus szerint ezt a 10 dolgot a lehető leghamarabb törölnöd kellene az életedből!

Iratkozz fel hírlevelünkre, vagy kövess minket a Viberen, a Telegramon és a Google Hírek-en!

A buddhizmus tanainak egyik legfőbb célja a szenvedéstől való megszabadulás és a belső béke állapotának elérése. Úgy alakíthatjuk át a személyiségünket, hogy kiiktatjuk a káros attitűdöket és viselkedéseket a mindennapi életünkből. Ez az út a kötődések, a negatív minták, az egészségtelen kapcsolatok és más olyan szempontok elengedésére ösztönöz, amelyek csak fájdalmat okoznak.

Ha megszabadulunk az alábbi 10 dologtól, átadjuk a teret az örömnek!

1. Ragaszkodás, kötődés

Az emberekhez, tárgyakhoz, elvárásokhoz és egyéb múló dolgokhoz való ragaszkodás szenvedéshez vezet. A bizonytalanság lehet az oka, ha túlzottan ragaszkodunk az anyagi javakhoz vagy az egészségtelen kapcsolatokhoz. Ez egy ördögi csapda, ami a vágy és az életöröm elvesztéséhez vezethet.

A buddhista út az egészséges leválás kialakítására ösztönöz. Ez azt jelenti, hogy az állandóságot az élet részeként kell felfogni, és nem kell túlzottan azonosulni azokkal a dolgokkal, amelyeket elveszíthetünk. A kötődés elengedésével felfedezzük a belső szabadságot.

2. A materializmus hatása a belső békére

A modern kutatások megerősítik azt, amit a buddhizmus évszázadok óta állít: a materializmus megfoszt bennünket a békétől. A javak végtelen felhalmozása egy állandó nyomást gyakorol ránk, és táplálja a szorongást. Nem számít, hogy mennyit birtokolunk, hiszen soha nem elég.

Ezenkívül a túlzott birtoklás olyan zavaró tényezővé válhat, amelyek elterelhetik figyelmünket a személyes fejlődésről. Ahhoz, hogy megtaláljuk az igazi boldogságot, el kell engednünk azt a vágyat, hogy egyre többet és többet akarjunk birtokolni. Fektessünk kisebb hangsúlyt az anyagiakra.

3. Gyakorlati lépések az anyagi kötődés csökkentésére

Ne ragaszkodjunk annyira a tulajdonunkhoz, adományozzuk el a nem használt ruhákat, használati tárgyakat, csak azokat tartsuk meg, amelyeknek valóban van célja. Ha késztetést érzünk a túlzott vásárlásra, álljunk meg, és figyelmesen vizsgáljuk meg a késztetést kiváltó érzelmeket és bizonytalanságokat. Csak azt tartsuk meg, amire szükségünk van, ne dőljünk be a reklámoknak, az egyszerűség által találjuk meg a beteljesülést.

4. A káros gondolatok felismerése

A buddhizmus szerint, a pusztító érzelmek okozzák azt, hogy nem találjuk a belső boldogságot. A harag, az irigység, a büszkeség és az ezekhez hasonló negatív érzések eltorzítják az észlelést. Ha töröljük a negatív gondolati mintákat, mielőtt belekeverednénk a negatív gondolati spirálba, akkor nálunk van az irányítás. Ez magában foglalja elménk végtelen ítéleteinek, kritikáinak és más elhatalmasodó narratíváinak tudatos figyelemmel kísérését. Ha felismerjük őket, dolgozhatunk azon, hogy a gondolatainkat pozitív irányba tereljük.

5. Buddhista technikák a gondolat-átalakításhoz

A buddhisták speciális módszereket alkalmaznak a káros gondolati minták megváltoztatására, mielőtt azok károssá válnának. Például a szeretet meditáció növeli az együttérzést önmagunk és mások iránt.

Ez a gyakorlat magában foglalja a pozitív mantrák csendes ismétlését, azt hogy boldogságot kívánunk másoknak, és, hogy semlegesítjük a negativitást. A buddhizmus hangsúlyt fektet a nézőpont átalakítására is. Az ilyen technikák segítenek a mérgező gondolkodás megszüntetésében.

6. Pozitív mindfulness gyakorlása

A negatív mentális csevegés helyett a buddhisták pozitív éberségi szokások kialakításán dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy maximálisan megpróbálják lecsökkenteni az ítélkező gondolataikat, maximálisan a jelen pillanatra koncentrálnak, szeretetteljes gondolatokat küldve a világnak és önmaguknak.

Értékeljük a szépség egyszerű pillanatait magunk körül, hogy még jobban felkeltsük a tudatosságot. Idővel, következetes gyakorlással a mentális reflex a kritikáról a hálaadásra vált át, a negatív gondolkodási minták pozitívvá alakulnak.

7. A mérgező kapcsolatok azonosítása

Valószínűleg mindannyiunknak van néhány egészségtelen kapcsolata, amelyeket hasznos lenne eltávolítani. De a társadalmi kondicionálás ezt problémássá teszi. A buddhista gondolkodás a kapcsolatokat a tisztelet, a hitelesség és a kölcsönös fejlődés mérőszámain keresztül vizsgálja.

A negatív emberi kapcsolatok elszívják az energiát és megerősítik a toxicitást. A figyelmeztető jelek közé tartoznak a gyakori félreértések, a túlzottan kimerítő interakciók vagy az olyan dinamikák, amikor az egyik személy állandóan kritizál annak reményében, hogy megváltoztassa a másikat. Az ilyen kapcsolatok mindkét oldalon boldogtalanságot szülnek.

8. Az elengedés fontossága

A buddhizmus elismeri, hogy az ember legmélyebb félelme az, hogy a kapcsolataink véget érnek, irtózunk a veszteségtől és a magánytól. De azt is tanítja, hogy ha egy negatív kapcsolatban maradunk. az hosszútávon sokkal károsabb. Az emberi kapcsolatok természetesen változnak.

A ragaszkodás nem támaszthatja fel a meghalt kapcsolatokat. Együttérzéssel tudatosan el kell fogadnunk a mulandóságot, és engednünk kell, hogy a kapcsolatok a maguk természetes pályájára kerüljenek kötődés nélkül. Ez a filozófia segít bennünket abban, hogy a jelentős életváltozásokkal járó kezdeti bánat ellenére is legyen hitünk és erőnk tovább élni.

9. Az egészséges kapcsolatok táplálása

Keressünk olyan barátokat, akik úgy szeretnek, hogy nem próbálnak átalakítani. Nyissuk ki a szívünket, de őrizzük meg az egészséges határokat, amelyek megszűrik a manipulációt.

Határozottan kommunikáljunk a konfliktusok gyors megoldása érdekében, mielőtt a neheztelés kialakulna. Ha úgy érezzük, hogy egy kapcsolat hátráltatja a fejlődést, beszéljünk róla, próbáljunk változtatni, vagy lépjünk ki belőle. Megérdemeljük, hogy olyan emberekkel töltsük az időnket, akik hozzásegítenek a belső békénk megtalálásához.

10. A Tanha (sóvárgás) fogalma a buddhizmusban

A tanha a szomjúságra vagy az átmeneti jelenségek iránti szenvedélyes vágyra utal – olyan ingerekre, amelyek rövid kielégülést nyújtanak, de hiányzik a mélyebb jelentésük. Az ilyen kísértések elégedettséget ígérnek, de hamarosan ragaszkodássá válnak.

A buddhizmus azt tanítja, hogy a sóvárgás, amely a mulandó beteljesülést kergeti, megakadályozva a tartós boldogságot. Ha figyelmesen megvizsgáljuk a túlbuzgó vágyainkat, törölhetjük a belső békét akadályozó káros dolgokat. A fegyelem segít megfékezni a káros vágyakat, így közelebb kerülhetünk a belső békéhez.

Legfrissebb

Hirdetés

Aktuális kedvencek

Ez is tetszeni fog

Kapcsolódó cikkek