Élesen bírálta Gulyás Gergely a kormány azon szándékát, amely alkotmánymódosítással teremtene lehetőséget Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalból történő eltávolítására. A Fidesz frakcióvezetője szerint az ilyen lépés súlyos következményekkel járna a magyar állami intézményrendszerre nézve.
A politikus hétfőn közzétett videóüzenetében reagált arra a bejelentésre, amelyet Magyar Péter miniszterelnök tett a nap folyamán. A kormányfő közölte: amennyiben az államfő nem mond le önként tisztségéről, a kormánytöbbség módosítani kívánja az Alaptörvényt.
Gulyás Gergely szerint egy alkotmányos demokráciában elfogadhatatlan lenne, hogy egy köztársasági elnököt mandátumának lejárta előtt politikai döntéssel távolítsanak el hivatalából.
„Az államfő távozását alkotmánymódosítással, visszamenőleges hatályú döntéshozatallal nem lehet kikényszeríteni” – fogalmazott.
A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, hogy egy ilyen intézkedés túlmutatna a napi politikai vitákon, és hosszú távon gyengítené a magyar állam működésének alapvető intézményeit. Álláspontja szerint, ha a kormány a kétharmados felhatalmazását erre a célra használná fel, akkor nem a választóknak tett vállalásait teljesítené, hanem egy olyan politikai konfliktus részévé válna, amely veszélyezteti a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét.
Mint mondta, egy ilyen döntés nemcsak az államfő szerepét gyengítené, hanem a magyar állam méltóságát is sértené, miközben a legfontosabb közjogi tisztségek stabilitását is megingathatná.
A témával kapcsolatban ugyanakkor érdemes felidézni, hogy Magyar Péter már a választási kampány során többször hangsúlyozta: kétharmados parlamenti többséget kér a választóktól annak érdekében, hogy lebontsa azt, amit a Fidesz által kialakított, hosszú időre bebetonozott hatalmi struktúrának nevezett.
A hétfői események részeként Magyar Péter és Görög Márta igazságügyi miniszter a délelőtti órákban felkereste Sulyok Tamást a Sándor-palotában. A találkozót követően megtartott sajtótájékoztatón a miniszterelnök egyértelművé tette: ha az államfő nem mond le, a Tisza Párt kezdeményezni fogja az Alaptörvény módosítását.
A magyar politikában korábban is volt példa arra, hogy alkotmányos vagy intézményi változtatások egy vezető tisztségviselő távozásához vezettek. A Fidesz-kormány időszakában a Legfelsőbb Bíróság átalakításával jött létre a Kúria, és erre hivatkozva szűnt meg Baka András megbízatása.
Az ügy később az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került, amely kimondta, hogy Baka András mandátumának idő előtti megszüntetése sértette a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az indoklás szerint a döntéssel szemben nem állt rendelkezésre megfelelő jogorvoslati lehetőség.
Az EJEB határozata arra is kitért, hogy a bíró megbízatásának megszüntetése valójában összefüggésben állhatott azokkal a kritikákkal, amelyeket Baka András egyes jogalkotási intézkedésekkel kapcsolatban megfogalmazott. A bíróság szerint ez a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét is felvetette.
Korábban a Fidesz az igazságszolgáltatás rendszerét érintő más intézkedést is bevezetett: a bírák számára 65 éves kötelező nyugdíjkorhatárt határoztak meg, amely szintén jelentős vitákat váltott ki.
