Rendkívüli bejelentést tett hétfő reggel a Sándor-palota előtt Magyar Péter, aki sajtótájékoztatón ismertette a kormány álláspontját Sulyok Tamás köztársasági elnökkel kapcsolatban. A miniszterelnök szerint az államfő súlyos mulasztásokat követett el hivatalban töltött ideje alatt, ezért amennyiben nem mond le önként, a kabinet megkezdi az eltávolításához szükséges alkotmányos lépések előkészítését.
A kormányfő közölte, hogy még a sajtótájékoztató előtt személyesen egyeztetett az államfővel, akit tájékoztatott szándékairól.
„Ahogyan Orbán Viktor cserben hagyta a magyar embereket, úgy az általa kinevezett Sulyok Tamás cserben hagyta a magyar köztársaságot. A köztársasági elnök intézménye fontosabb és erősebb minden egyes köztársasági elnöknél. Magyarország érdeke pedig az, hogy a köztársasági elnöki intézmény visszanyerje azt a tekintélyt, amit az elmúlt évek hallgatásai, vállalhatatlan döntései és mulasztásai megtépáztak. Tájékoztattam a köztársasági elnököt, hogy amennyiben fenntartja az álláspontját, és nem mond le önként, akkor én a mai napon erről a döntéséről tájékoztatom a Tisza képviselőit, és haladéktalanul megkezdjük a szükséges eljárásokat” – jelentette ki Magyar Péter.
Alaptörvény-módosításra készül a kormány
A miniszterelnök nem részletezte, pontosan milyen alkotmánymódosítást terveznek, ugyanakkor hangsúlyozta: nem egyetlen személyre szabott intézkedésről van szó. Elmondása szerint olyan szabályozás kidolgozása a cél, amely más, a Fidesz-kormányok idején kinevezett vezető tisztségviselők esetében is alkalmazható lehet.
A további lépésekről a Tisza képviselőivel egyeztet a nap folyamán. Magyar Péter arról is beszélt, hogy hosszabb távon nagyobb szerepet adna az állampolgároknak a köztársasági elnök kiválasztásában.
A miniszterelnök szerint ennek egyik lehetséges formája a közvetlen elnökválasztás lehet, de hangsúlyozta, hogy erről még nem született végleges döntés.
Sulyok alkotmányos szerepét kérdőjelezte meg
Beszédében Magyar Péter az Alaptörvényre hivatkozva bírálta az államfőt.
„Az Alaptörvény egészen világosan fogalmaz: a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett” – fogalmazott.
A kormányfő ezt követően több olyan ügyet sorolt fel, amelyekben véleménye szerint Sulyok Tamás nem tett eleget alkotmányos feladatának. Külön kitért arra, hogy az államfő nem reagált nyilvánosan Orbán Viktor korábbi kijelentéseire, amelyekben a volt miniszterelnök poloskákról, nagytakarításról és árnyékhadseregről beszélt.
Magyar Péter elmondása szerint erről személyesen is megkérdezte az államfőt, aki azt válaszolta, hogy az elhangzottak politikai véleménynyilvánításnak minősültek, ezért nem tartotta szükségesnek a megszólalást.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása.”
A sajtótájékoztató alatt több ellentüntető is megjelent a helyszínen, akik bekiabálásokkal zavarták az eseményt. A miniszterelnök arra kérte a jelen lévő rendőröket, hogy intézkedjenek azokkal szemben, akik szerinte garázdaságot követtek el.
Sulyok Tamás nem kíván lemondani
A köztársasági elnök már vasárnap jelezte álláspontját egy Facebook-videóban. Sulyok Tamás közölte, hogy nem tervezi benyújtani lemondását, és továbbra is együtt kíván működni a kormánnyal.
A videóban arról is beszélt, hogy támogatni kívánja az uniós források lehívásához szükséges jogalkotási folyamatokat, valamint megvárja a Velencei Bizottság állásfoglalását az ügyben. Hangsúlyozta, hogy az új kormánynak alkotmányos keretek között kell eljárnia.
Erre reagálva Magyar Péter közösségi oldalán a következőket írta: „Sulyok Tamás soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében. Gyereknapon is csak a havi 6.3 milliós fizetését védi. Bocsánatkérés helyett.”
Több vezető tisztségviselő távozását is követelik
A miniszterelnök korábban május 31-ét jelölte meg határidőként több magas rangú állami vezető számára. Sulyok Tamás mellett távozásra szólította fel Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és a testület tagjait, továbbá Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, Senyei György Barnát, az Országos Bírói Hivatal vezetőjét, Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, Rigó Csaba Balázst, a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjét és Koltay Andrást, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét.
A határidő lejárta előtt Magyar Péter egy Facebook-bejegyzésben emlékeztetett a közelgő döntésre, és közölte, hogy hétfő reggel az igazságügyi miniszter társaságában személyesen keresi fel a köztársasági elnököt.
Korábban a miniszterelnök Sulyok Tamást „Orbán Viktor báb köztársasági elnökének” nevezte, és úgy fogalmazott, hogy a volt miniszterelnök olyan államfőt választott maga mellé, akinek elsődleges szempontja a Fideszhez való lojalitás volt.
A köztársasági elnök szerepe a magyar rendszerben
A magyar alkotmányos rend szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. Bár az államfő jogkörei elsősorban reprezentatív és ceremoniális jellegűek, az alkotmányos normakontroll folyamatában is fontos szerepet tölt be.
A Fidesz alkotmányozó többsége által megválasztott köztársasági elnökök között szerepelt Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin és Sulyok Tamás, akik a bírálók szerint minden jelentős kérdésben támogatták az Orbán Viktor vezette kormányokat.
