Feszült politikai légkörben adott hosszú interjút Sulyok Tamás köztársasági elnök, aki egyértelművé tette: nem tervezi a lemondását, és jelenleg sem jogi, sem alkotmányos indokot nem lát arra, hogy távozzon hivatalából. Az államfő az Indexnek beszélt Magyar Péter ultimátumáról, az első találkozójuk részleteiről, a választási kampány alatti hallgatásáról, valamint arról is, hogyan élte meg, hogy a Tisza-kormány minisztereivel készült hivatalos fotókon nem szerepelhetett.
Magyar Péter miniszterelnök korábban május 31-ig adott határidőt Sulyok Tamásnak a lemondásra. Az államfő erre világos választ adott.
„Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat” – mondta az interjúban.
Hangsúlyozta, hogy az Alaptörvényre tett eskü köti, és addig kívánja ellátni a feladatait, amíg annak gyakorlása nem lehetetlenül el.
„Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak.”
Sulyok Tamás szerint ugyanakkor egyértelmű politikai szándék mutatkozik arra, hogy újraértelmezzék a köztársasági elnök alkotmányos szerepét és hatásköreit. Úgy fogalmazott, ezt olvasta ki Magyar Péter parlamenti beszédéből is, amelyet az Országgyűlés alakuló ülésén mondott el.
„Teljesen világossá vált számomra, hogy komoly politikai igény jelent meg a köztársasági elnöki alkotmányos funkciójának újraértelmezésére. Értem azt is, hogy ennek a folyamatnak én magam kerültem a célkeresztjébe, és rajtam keresztül maga a köztársasági elnöki intézmény is.”
Az államfő ugyanakkor hangsúlyozta: jogi státuszát ezek a politikai törekvések önmagukban nem változtatják meg, mivel továbbra is az Alaptörvény keretei között látja el a feladatait.
Az interjúban szóba került az is, hogy Magyar Péter alkotmánymódosítással mozdítaná el hivatalából. Sulyok szerint egy ilyen folyamatnál kiemelten fontos, hogy az európai és nemzetközi alkotmányos normákat tiszteletben tartsák.
„Fontos szempont, hogy az európai és nemzetközi alkotmányos mérce alapján még annak a látszatát is kerülni kell, hogy egy konkrét jogalkotási folyamat kifejezett vagy burkolt célja valamely, már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen.”
Hozzátette, jelenleg nem ismert olyan konkrét jogalkotási tervet, amely alapján megalapozottan lehetne beszélni az esetleges eltávolításáról.
Sulyok Tamás részletesen beszélt az első találkozójáról is Magyar Péterrel a választások után. A Sándor-palotában zajló egyeztetésen az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítése volt a fő téma.
Elmondása szerint a beszélgetés tárgyszerű és konstruktív légkörben zajlott, Magyar Péter pedig „pontosan úgy viselkedett, ahogyan egy leendő miniszterelnöktől elvárható”.
A lemondás kérdésében azonban világosan eltért az álláspontjuk.
„Természetesen hangsúlyozta az álláspontját, hogy miért kellene lemondanom, és elmondta az érveit is. Én erre annyit válaszoltam, hogy másképp látom ezt a kérdést. Jeleztem, hogy most nem az a feladatunk, hogy ezt megvitassuk, hanem hogy előkészítsük az alakuló ülést.”
Az államfő reagált arra is, hogy Magyar Péter korábban alkalmatlannak és méltatlannak nevezte őt a köztársasági elnöki tisztségre. Sulyok szerint ezek politikai értékítéletek, amelyekkel nem kíván foglalkozni.
„Az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Ezek politikai értékítéletek, és mint ilyenekhez, nem szeretnék hozzászólni.”
Az interjúban arról is beszélt, hogy a választási kampány idején tudatosan maradt visszafogottabb. Szerinte a köztársasági elnöknek kampányidőszakban csak kivételes esetekben szabad megszólalnia, mert könnyen megkérdőjelezhetik a pártatlanságát.
„A választási kampány különösen olyan időszak, amikor a köztársasági elnöknek egyáltalán nem, vagy csak nagyon szélsőséges esetben kell megszólalnia.”
Sulyok Tamás a gyermekvédelem ügyéről is beszélt. Elmondta, hogy a bántalmazott gyermekekkel kapcsolatban korábban közleményt adott ki, amelyben szolidaritást vállalt az áldozatokkal, ugyanakkor úgy véli, az államfőnek nem feladata aktívan részt venni azokban az ügyekben, amelyekben az illetékes hatóságok végzik a munkájukat.
„Amíg az intézmények és hatóságok éppen végzik a munkájukat, addig a köztársasági elnöknek nem kell további szerepet vállalnia ezekben az ügyekben.”
Az államfő beszélt Orbán Viktorral való kapcsolatáról is. Elmondása szerint a miniszterelnök annak idején csak arra kérte, vállalja el az államfői jelölést, később pedig elsősorban munkakapcsolat alakult ki közöttük. Külföldi utak és állami képviseletek előtt rendszeresen konzultáltak, mivel ezek összefüggtek a kormány külpolitikai tevékenységével.
Sulyok arról is beszélt, hogy a köztársasági elnök feladata a nemzet egységének kifejezése, még akkor is, ha ez egy politikailag és társadalmilag sokszínű országban rendkívül nehéz feladat.
„Az egységet ebben a sokszínűségben valójában az alkotmány és a jog tudja megteremteni.”
Az interjú végén szóba került a Tisza-kormány minisztereinek kinevezési ünnepsége is. Magyar Péter előzetesen kérte, hogy ne készüljenek klasszikus közös fotók az államfővel és az új miniszterekkel. Bár végül készültek felvételek a kinevezési okmányok átadásáról, Sulyok szerint ennek nem tulajdonított jelentőséget.
„Nem szoktam olyan kérdésekkel foglalkozni, rajta vagyok-e egy fotón vagy sem.”
Arra a kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy egy hivatalos MTI-fotóról később levágták őt, azt válaszolta: nem tartja feladatának, hogy ilyen ügyekben értékítéletet mondjon.
„A köztársasági elnöknek nem feladata, hogy ilyen ügyekben értékítéletet mondjon, hogy ez méltatlan volt-e, vagy sem.”
