Az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán újabb éles politikai és jogi vita bontakozott ki a magyar gyermekvédelmi törvény körül. A döntésre reagálva Orbán Viktor nyilvános levélben jelezte: a kormány nem kívánja végrehajtani a határozatot.
A miniszterelnök Sulyok Tamás köztársasági elnöknek címzett, majd nyilvánosságra hozott levelében egyértelművé tette álláspontját.
„Magyarország kormánya az Európai Unió Bíróságának döntését nem hajtja végre” – írta, hozzátéve, hogy a luxemburgi testület döntését politikai indíttatásúnak tartja, amely szerinte súlyos alkotmányjogi és szuverenitási kérdéseket vet fel.
Az ügy középpontjában a 2021-ben elfogadott, gyermekvédelminek nevezett jogszabály áll, amelyet az Európai Bizottság már korábban kifogásolt. A bizottság 2021-ben kötelezettségszegési eljárást indított, majd 2022 decemberében keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához. A bíróság 2024. április 21-én hozott ítéletében megállapította, hogy a törvény több ponton sérti az uniós jogot.
A döntés indoklása szerint a jogszabály olyan módon kapcsolja össze az LMBTQ-közösséget a pedofil bűnelkövetőkkel, amely megbélyegzéshez vezethet, és gyűlöletkeltő hatást válthat ki. A bíróság emellett több alapvető jog sérelmét is megállapította, köztük a szolgáltatások szabadságát, a véleménynyilvánítás szabadságát, az emberi méltóságot, az egyenlő bánásmód elvét, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartását.
Orbán Viktor levelében arra hivatkozott, hogy az ítélet figyelmen kívül hagyja Magyarország Alaptörvényét. Kiemelte azokat az alkotmányos rendelkezéseket, amelyeket a Fidesz kétharmados többsége emelt be az alaptörvénybe, többek között azt, hogy az ember férfi vagy nő, az anya nő, az apa férfi, valamint hogy az állam védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.
A miniszterelnök szerint a bíróság döntése sérti a tagállami szuverenitást és az alkotmányos identitást is. Levelében hangsúlyozta: a magyar kormány álláspontja szerint a jogszabály a gyermekek védelmét szolgálja, és nem egyeztethető össze azzal, hogy külső jogi fórum felülírja a nemzeti alkotmányos kereteket.
A vitatott törvényt a parlament 2021-ben fogadta el, majd 2022-ben népszavazással is igyekeztek megerősíteni, ám a referendum jogilag érvénytelen lett. Az Európai Bizottság és több szakértő szerint a jogszabály nem alkalmas a gyermekek védelmére, és az LMBTQ-ellenes retorikája miatt további feszültséget kelt az Európai Unión belül.
