Az ausztráliai Victoria államból származó férfi, aki visszatért a halálból, elárulta, mit tapasztalt halálközeli élménye során.
Az élet egyik legnagyobb rejtélye, hogy vajon mi történik velünk halálunk után. Néhányan, akiknek halálközeli élményben volt részük, talán valamivel többet elárulhatnak erről a kérdésről, mint mások, de még ezek a beszámolók sem mutatnak egyértelmű egyezést.
Alistair Blake 4 évvel ezelőtt, 2019 januárjában szenvedett szívleállást alvás közben, de mivel a mentősöknek végül sikerült újraéleszteniük, elmondhatja magáról, hogy járt a túlvilágon, és vissza is tért onnan.
„Technikailag 90 percig halott voltam” – árulta el a férfi, akinek a családjában korábban már fordultak elő szívbetegségek, de ő maga nem is sejtette, hogy veszélyben lehet. Az a nap is teljesen átlagosan indult Alistair számára, 45 kilométert biciklizett, és együtt volt a feleségével, Melindával, akivel már 35 éve voltak házasok.
Az éjszaka közepén, hajnali 3-kor, Melinda arra ébredt, hogy a férje rosszul van. „A feleségem nem valami mély alvó, és arra ébredt, hogy furcsa, hörgő hangokat hallatok. Fogta a mobilját, mentőt hívott, és utasították, hogy fektessen az ágyról a földre, hogy el tudja kezdeni az újraélesztést” – idézte fel a férfi.
„20 percig végzett újraélesztést, aztán megérkeztek a mentősök, akik folytatták azt, és 10-12 alkalommal is használták a defibrillátort” – tette hozzá.
Alistair kilátásai nem voltak valami jók, és a rendőrök átvitték Melindát a másik szobába, hogy elmondják neki, a férje valószínűleg nem marad életben. A mentősök 90 percig küzdöttek a férfi életéért, és amikor már éppen készültek feladni, megállapították, hogy csodával határos módon visszatért a pulzusa.
Majdnem egy héttel később Alistair a Frankston Kórházban ébredt fel, és meglepő módion nem szenvedett agykárosodást. A kórház orvosai „Lázárként” emlegették, akit Jézus feltámasztott a halálból.
Alistair később azt mondta, nem sokra emlékszik a történtekből és a kórházban töltött időről. „Emlékszem, hogy lefeküdtem szombat este – és a következő dolog, amire emlékszem, az volt, hogy csütörtök reggel felébredek egy hordágyon, miközben kifelé vittek az intenzív osztályról a kardiológiára. Az emberi agy teljesen blokkolta azt, ami közben történt” – mondta.
„Sokan kérdezik tőlem, hogy láttam-e valamit, és nem, nem láttam semmit. Semmi erős fényt, vagy ehhez hasonlót” – magyarázta.
Nem Alistair az egyetlen, aki nyíltan beszélt halálközeli élményéről, és, bár ő azt mondja, nem látott semmit, többen is látomásokról számoltak be. Az amerikai Jessie Sawyer például azt mondta, legjobb barátjával találkozott, aki korábban elhunyt.
„A távolban láttam, hogy valaki vár… Anthony két évvel azelőtt halt meg, aztán rájöttem, hogy ez rólam szól, ez nem csak valami örömteli viszontlátás volt, hanem valami komoly dolog történt. Anthony mögött, tőlem jobbra, elkezdett megjelenni a fény – és ekkor jöttem rá, hogy ez a halál. Ez volt az én halálom, és Anthony azért volt ott, hogy hazavigyen” – mesélte a nő.
Egy másik nő, Cynthia Busch pedig arról számolt be Oprah Winfrey-nek, hogy látta néhai nagymamáját, amikor halálközeli élményben volt része. „Láttam egy hosszú termet, egy ragyogó fehér fényt és sok felhőt, aztán hirtelen megláttam a nagyanyámat, és megrémültem. Azt gondoltam, biztos meghaltam! Hogyan láthatnám őt másképp… folyton azt mondogatta, hogy menjek vissza” – idézte fel Cynthia.
A néhai Kerry Packer, a Channel 9 egykori tulajdonosa azonban Alistairéhez hasonló tapasztalatokról számolt be, miután 1990-ben szívrohamot szenvedett, és 8 percig a klinikai halál állapotában volt. „Jártam odaát, és én mondom, nincs ott semmi” – mondta Packer.
A szakértők úgy vélik, hogy az ok, amiért a halálközeli élményeken átesett emberek különböző dolgokat látnak, egyszerűen az, hogy az agy másképp reagál, amikor az oxigénellátás megszakad.
Patrick Steele, egy palliatív ellátási központ tanácsadója elmagyarázta a titokzatos fehér fény mögött meghúzódó tudományos és spirituális okokat. „Spirituális szempontból egyesek úgy vélik, hogy az erős fény bepillantás a túlvilágba, vagy annak a jele, hogy a tudat elhagyja az agyat” – mondta.
„Pszichológiai szemszögből néhányan azt mondják, hogy ez inkább egy védekező mechanizmus, vagy mások szerint visszatekintés a korábbi emlékekre. Orvosi szempontból – és ez az, amihez én a leginkább ragaszkodok – ez inkább a testünk működésében, különösen az agyban végbemenő változás. Az agyunknak oxigénre, vérellátásra van szüksége, hogy hatékonyan el tudja látni a feladatát. Amikor ez az oxigénellátás megszűnik, az agy nem működik megfelelően” – magyarázta.
Steele az erős fényt ahhoz az élményhez hasonlította, amelyet sok ember ájuláskor tapasztal. „Az agyban az alacsony vérnyomás miatt fellépő vérellátás változása egyfajta alagútszerű látást eredményez, mielőtt elveszítnék az eszméletünket. Szerintem a fehér fény az ájuláskor tapasztaltak felnagyított, szélsőséges formája” – tette hozzá.
