6000 évvel ezelőtt a mai Szahara-sivatag területét dús zöld növényzet borította – de mi történt azóta? Hogy tűnhetett el egy ekkora nagyságú növényzet, úgy hogy ez a terület mostanra a világ egyik legszárazabb zónájává vált?
» 3 csillagjegy, akikre csak úgy árad a szerencse 2023 őszén
» A nő megváltoztatta a végrendeletét, miután megtudta, hogy a fia megcsalta a feleségét: „Azokat jutalmazza, akik megérdemlik”
» „A vőlegényem négyszer többet keres nálam, de nem hajlandó osztozni az anyagiakon”
» A férfi szerelme furcsán kezdett viselkedni, miután megszületett a gyerekük – ledöbbent, amikor megtudta az igazságot a nőről
A Föld időjárási mintáit tanulmányozva a kutatók most olyan jelek után kutatnak, amelyek választ adhatnak egy ilyen hatalmas nagyságú klímaváltozás miértjére. Robert Korty a texasi kutatócsoport vezetőjének reményei szerint ez a tudományos munka végre segítségünkre lehet a jövőbeli klímaváltozás alakulásának megjóslásában.
A kutatók első körben a térítők közötti konvergens zónákat tanulmányozzák, hiszen ezen területekre jellemző leginkább a trópusi csapadékmennyiség, majd ezeket az adatokat összevetik a Holocén korszakban mért csapadékeloszlással. Számítógépes modellezés segítségével 1000 évekre visszamenő mintákat állapítottak meg a szakemberek.
A Robert Korty és William Boos, a Yale Egyetem munkatársának közös kutatómunkája már a Nature Geoscience lapban is megjelent. A legkönnyebben talán a Hadley-cella nevezetű légköri áramlás segítségével érthetjük meg a trópusi öv csapadékmozgását. Ez egy olyan légköri áramlás, amely során az „Egyenlítőnél 10–15 km magasságba felszálló meleg légtömegek a sarkok felé áramlanak, majd a szubtropikus, nagynyomású 30°N és 30ºS környékén leszállnak a felszín felé. A felszínen az áramlás következtében passzátszelek alakulnak ki, amik mindkét féltekén nyugat felé fújnak. Következményei a trópusi esők és hurrikánok, valamint a szubtropikus övben kialakuló sivatagok és a magas légkörben lévő futóáramlatok.”
A Hadley-cella lefele áramló részén sivatagi körülmények alakulhatnak ki, még a szubtrópusi területeken is. A Föld legszárazabb pontjai pedig pont a Hadley-cella leereszkedő áramlatainál terülnek el.
A titokzatos 6000 évvel ezelőtti állapotot, amikor még a Szahara területét javarészt dús és zöldellő növényzet borította valószínűleg ez a légköri áramlás szakította meg. De hogyan mozdulhatott el a trópusi öv ennyire északi irányba az Egyenlítőhöz képest? Mint az kiderült, nem is az öv mozdult el, hanem az esőzés mennyiségében történt jelentős változás. De pontosabb csapadékeloszlással kapcsolatos eredményeket majd a tanulmány további szakaszaitól remélnek.
Következtetve arra, hogy a csapadékeloszlás mintái milyen mértékig képesek a változtatásra, a kutatók további hipotéziseket fogalmaznak meg. Egy biztos, a mai Szahara-sivatag kinézete szinte elképzelhetetlen lett volna 6000 évvel ezelőtt.
Fotó: Pinterest
