137 – a világegyetem legrejtélyesebb száma, amely minden szinten befolyásol, mégis oly keveset tudunk róla!

Sok ember számára csupán egy átlagos számnak tűnik, ám néhány fizikus szerte a világban úgy tartja, hogy a 137-es szám sokkal több és komplexebb valami, mint egy puszta szám a sok közül. Lehetséges, hogy ez a szám valamilyen módon képes választ adni a világegyetem összes kérdésére? És ha igen, mindezt mégis hogyan?

Richard Feynman egyike azoknak a híres fizikusoknak, akiket igencsak nagyfokú kíváncsiság tölt el a 137-es szám ügyével kapcsolatban. Feynmen még a „Cargo Cult Science” c. könyvében is külön kiemeli, hogy ez a szám a „finomszerkezeti állandó értéke, amelyet úgy határozunk meg, mint az elemi töltés osztva a redukált Planck-állandó és a fény vákuumban kifejezett sebességének szorzatával” – szóval ebből is láthatjuk, hogy egy semmiképp sem átlagos számról beszélünk.

Könyvének további oldalaiból megtudhatjuk, hogy anno, az 1900-as évek elején számtalan fizikus vélte úgy, hogy ez a bizonyos szám állhat a Nagy Egyesítő Elmélet hátterében, amely összekapcsolja az az elektromágnesesség, kvantummechanika és a gravitáció elméleteit. Ennek ellenére a fizikusok azonban még mind a mai napig nem találtak kapcsolatot a 137-es szám és az univerzum bármely más törvénye között. Várható volt, hogy egy ilyen fontos kaliberű egyenlet fontos és pontos számot generál, csakúgy, mint például a π esetében, ám nem így történt. Valójában az egyetlen kapocs a szám és a teóriák között az a bizonyos 137-es szoba, amelyben Wolfgang Pauli meghalt. Érdekes, nemde?

Dr. Bill Riemers továbbmegy, és azt írja, hogy a periódusos rendszer 137. eleme (amely még nincs felfedezve se elnevezve) képes lesz a fénysebesség gyorsaságával mozogni. Így magyarázza: 137-es esélye van annak, hogy egy elektron elnyel egy egyetlen protont. Ám a protonokat és elektronokat kölcsönhatások kötik össze a fotonokkal, így ha 137 protonról van szó, akkor 137 fotont kapunk s így 100%-os a semlegesítődés. Egy alapállapotban lévő elektron fénysebességgel fog keringeni. Ez a fekete lyuk elektromágneses értéke. Viszont ezt a feltételezést a relativitás elméletével összevetve megcáfolhatjuk, Einstein szerint pedig egyenesen lehetetlen.

Szóval még mindig óriási homály lengi körül a 137-es számot. A finomszerkezeti állandó megannyi dolgot befolyásol, mégis a szám maga vitatott. Arnold Sommerfeld szerint ebben a számban rejtőzhet az univerzum gyökere, mivel „bármilyen más érték lenne, akkor a szerkezet is más lenne” és így mi is különböznénk.

De miért pont ez a szám határozza meg a dolgok működését? És miért tudunk róla oly keveset, amikor ilyen fontos szerepet játszik a fizikai valóságukban?

Ha érdekelnek további cikkeink, csatlakozz a Filantropikusok csoportunkhoz! , vagy kövess minket a Pinteresten, vagy iratkozz fel a hírlevelünkre.




Top