A robotok 10 éven belül átveszik a háztartási feladatok csaknem felét. Ezt jósolják szakértők, akik több tanulmányt is készítettek – olvasható a PLOS ONE című szaklapban.
A mai világban, ahol az idő értékes árucikk, a technológia óriási lépéseket tett annak érdekében, hogy megkönnyítse az életünket. A porszívózástól kezdve a fűnyírásig a robotok fokozatosan átveszik az embereknek otthon elvégzendő unalmas feladatok egy részét.
Ezek az intelligens gépek napról napra hatékonyabbá, megfizethetőbbé, sőt, emberközelivé válnak. Már nem futurisztikus álom, hogy olyan robot szobalányunk legyen, mint Rosie a Jetsonsból, vagy olyan segítőkész droidunk, mint R2-D2 a Csillagok háborújából.
A BBC szerint az Egyesült Királyság és Japán mesterséges intelligencia (AI) szakértői azt jósolják, hogy a következő 10 évben a háztartási feladatok és a szeretteink gondozásának mintegy 39%-a automatizálható lesz.
A PLOS ONE folyóiratban közzétett tanulmányból, amelyben 65 mesterséges intelligencia szakértőt kértek meg arra, hogy jósolják meg a gyakori háztartási feladatok automatizálásának mértékét, kiderült, hogy az élelmiszervásárlásban várható a legtöbb automatizálás, míg a fiatalok és idősek gondozásában várható legkevésbé, hogy hatással lesz rá a mesterséges intelligencia.
Az Oxfordi Egyetem és a japán Ochanomizu Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a robotok milyen hatással lehetnek a fizetetlen háztartási munkára: „Ha a robotok elveszik a munkánkat, legalább a szemetet is kiviszik majd helyettünk?” – tették fel a kérdést.
A „háztartási feladatokra” szánt robotok, például a robotporszívók „a világon a legszélesebb körben gyártott és eladott robotok lettek” – állapították meg a kutatók.
A kutatócsoport 29 brit és 36 japán AI-szakértőt kért meg a háztartási robotokkal kapcsolatos előrejelzéseikről. A kutatók azt találták, hogy a brit férfi szakértők általában optimistábbak voltak a háztartási automatizálással kapcsolatban, mint női társaik, Japánban viszont fordított a helyzet.
De a feladatok, amelyeket a szakértők szerint az automatizálás elvégezhet, eltérőek voltak: „A gondozási munkáknak csupán 28%-a, beleértve az olyan tevékenységeket, mint a gyermek tanítása, a gyermek kísérése vagy egy idősebb családtag gondozása válik automatizálhatóvá” – mondta Dr. Lulu Shi, az Oxford Internet Institute posztdoktori kutatója.
Másrészt a technológia várhatóan 60%-kal csökkenti majd az élelmiszervásárlással töltött időnket – mondták a szakértők.
Ekaterina Hertog, az Oxfordi Egyetem mesterséges intelligencia és társadalom docense, a tanulmány egyik szerzője párhuzamot von az önvezető autókat régóta övező optimizmussal: „Az önvezető autók ígérete, hogy az utcán lesznek, és felváltják a taxikat, azt hiszem, már évtizedek óta létezik – és mégsem tudtuk eléggé rávenni a robotokat arra, hogy jól működjenek, vagy hogy ezek az önvezető autók jól navigáljanak az utcáink kiszámíthatatlan környezetében. Az otthonok ebben az értelemben hasonlóak”.
Dr. Kate Devlin, a londoni King’s College mesterséges intelligenciával és társadalommal foglalkozó oktatója – aki nem vett részt a tanulmányban – szerint a technológia inkább segíteni fogja az embert, mintsem helyettesíteni: „Nehéz és drága olyan robotot készíteni, amely többféle vagy általános feladatot is el tud végezni. Ehelyett könnyebb és hasznosabb olyan segédtechnológiát létrehozni, amely inkább segít nekünk, mintsem helyettesít minket” – mondta.
A kutatás szerint a háztartási automatizálás sok időt szabadíthat fel a fizetetlen házimunkára fordított időből. Az Egyesült Királyságban a munkaképes korú férfiak körülbelül feleannyi fizetetlen munkát végeznek, mint a munkaképes korú nők, Japánban a férfiak kevesebb mint egyötödét.
Hertog professzor szerint a háztartási munka nőkre nehezedő aránytalan terhe negatívan hat a nők keresetére, megtakarításaira és nyugdíjára. A fokozódó automatizálás ezért a kutatók szerint nagyobb nemek közötti egyenlőséget eredményezhet.
A technológia azonban drága lehet. Ha a házimunkát segítő rendszerek csak a társadalom egy része számára megfizethetőek, „az a szabadidőben való egyenlőtlenség növekedéséhez fog vezetni” – mondta Hertog professzor.
Hozzátette: a társadalomnak tudatában kell lennie azoknak a kérdéseknek, amelyeket az intelligens automatizálással teli otthonok vetnek fel, „ahol egy Alexa megfelelője képes lehallgatni és rögzíteni, hogy mit csinálunk, és jelentést tenni”.
„Nem hiszem, hogy mi, mint társadalom, felkészültünk arra, hogy kezeljük ezt a magánélet elleni nagyszabású támadást” – mondta.
