Harper és kertestvére, Gabriella 2021. február 22-én, 23 hetesen, koraszülöttként jöttek világra. Az újszülötteket sürgősségi császármetszéssel hozták világra a nebraskai Alliance-ban található Box Butte General Hospitalban, és azonnal a HCA Healthcare Rocky Mountain gyerekkórházba vitték őket Denverbe, kezelésre.
Amikor Harper megérkezett a Rocky Mountainbe, hosszú nyelőcső-atresiát és magas vérnyomást diagnosztizáltak nála.
A nyelőcső-atresia születési rendellenesség, és négy típusa létezik: A-tól D-ig. Harper az úgynevezett A-típussal rendelkezett, ahol a felső és alsó nyelőcsöve nem kapcsolódott egymáshoz, ami miatt nem tudott enni, inni és nyelni a száján keresztül.
Dr. Steven Rothenberg, a Rocky Mountain Gyermekkórház gyermeksebészetének vezetője nem sokkal a kórházba érkezése után megvizsgálta Harpert, és csupán 1-2%-os esélyt adott a kislány túlélésére.
„A nyelőcsövének 80%-a hiányzott” – mondta az orvos.
Harper orvosai azt mondták a szüleinek, Kayla Hatchnek és Victor Jacobónak, hogy várniuk kell, amíg Harper egy kicsit nagyobbra nő, mielőtt a műtét egyáltalán szóba jöhet.
„Az egyik legfontosabb dolog, amire emlékszem minden orvostól, aki Harper és Gabriella gondozását végezte, az volt, hogy ‘Maradj nyugton’. Hosszú lesz az út – és az is volt” – emlékezett vissza Jacobo.
Gabriellát szintén a Rocky Mountainben kezelték koraszülöttségből adódó komplikációk miatt, de neki nem volt nyelőcső-atresiája, mint az ikertestvérének.
Harper több műtéten is átesett, többek között a nyelőcsöve miatt, az utolsó nyelőcsőjavító műtétet január 20-án végezték el rajta. Kis mágneseket ültettek be a torkába, hogy azok megoldják a problémáját.
„Beültettük a mágneseket – egyet a nyelőcső alsó felébe, egyet pedig a felső felébe -, majd a következő 48 órában a mágnesek vonzása összehozta a nyelőcső két végét” – magyarázta Rothenberg.
„Ez volt az utolsó műtét, amire szükségünk volt. A mágnesek elvégezték a végső munkát, majd egy hét múlva levettük a mágneseket.”
Az orvos megjegyezte, hogy a mágnesek használata különösen érdekes, mivel gyakran veszélyt jelentenek a gyermekek számára.
„Az egyik legrosszabb dolog, amit valaha láttunk, azok a gyerekek, akik valóban lenyelik a mágneseket. A mágnesek lejutnak a bélrendszerükbe, és… a gyerekek nagyon megbetegedhetnek és meghalhatnak tőlük. Tehát valami, ami rengeteg problémát okoz és sok gyereknél sok műtétet igényel, valójában orvosi szempontból valami pozitívabb dologra is használható” – fejtette ki a szakember.
Március 9-re Harper felépült, és elég egészséges volt ahhoz, hogy több mint egy évvel a felvétele után kiengedjék a Rocky Mountain gyermekintenzív osztályáról. Harper továbbra is folytatni fogja az utókezelést, és meg kell tanulnia enni, de Rothenberg elmondta, hogy bízik a prognózisában.
„Az a tény, hogy hazajutott, és hogy mindannyian együtt vannak, tényleg egy csoda” – mondta Rothenberg, hozzátéve, hogy az ápolók, légzésterapeuták és intenzív osztályos orvosok nagy csapata segített Harper és ikertestvére ápolásában.
Harper és Gabriella most már újra otthon vannak, három idősebb testvérükkel és szüleikkel együtt.
„Ahhoz képest, hogy milyen élete volt, és mi mindenen ment keresztül eddig, egyszerűen boldog” – mondta édesanyja Harperről.
„A világ végére is elmennék értük. Soha, de soha nem tudtam volna elképzelni, hogy lemondjak róluk, vagy hogy ne tegyek meg mindent, amit csak lehet, hogy megmentsem őket” – mondta Kayla Hatch. „Annyira szeretjük őket, és el sem tudnánk képzelni az életünket vagy a családunkat nélkülük.”
„Csak azt akarom mondani nekik, hogy amikor idősebbek lesznek, és visszatekintenek erre, hogy emlékezzenek arra, amin keresztülmentek, hogy semmi sem lehetetlen ebben az életben. Egyszer már legyőzték az esélyeket, és újra megtehetik” – mondta Jacobo.
